Majd egy éve volt Pesten egy egész éjszakás horror fesztivál, a Halloween Night Feszt, amelynek programjában szerepelt a Menekülés is. Sajnos végül mégsem vetítették le, azóta is tűkön ülve vártam, vajon mikor jelenik meg DVD-n, hogy végre megnézhessem. Eljött ennek is az ideje, és bár nem váltotta meg a világot, de azért túl nagyot csalódnom sem kellett benne.

Norvégiában járunk, 1363-ban. Több, mint tíz éve vége az egész Európát megtizedelő Fekete Halál járványnak, amely a Skandináv-félszigetet sem kímélte. A túlélőkre szörnyű és ádáz világ leselkedett, ahol kész életveszély volt elhagyni a biztonságot nyújtó falvakat. Signe családja mégis így dönt, és útnak indul a kietlen földeken át egy jobb élet reményében. Sajnos a szebb jövőről szövögetett álmaik hamar véget érnek, a családot útonállók mészárolják le, csak a lányt hagyják élve. Erdei táborukba viszik a rablóbanda vezérének, Dagmarnak az utasítására. Sorsa, hogy a nő kislányának új mostohatestvére legyen.

Már az első éjjel komoly megpróbáltatásokon kell keresztül mennie. Minden egyes engedetlenségéért újdonsült húgának kell majd reggelente levágnia egy-egy ujját az anyja parancsára, és az egyik haramia még megpróbálja megerőszakolni is. A borzalmas éjszaka után viszont a kicsi Frigg eloldozza köteleit és a gyerekek együtt kezdik meg szinte reménytelen menekülésüket a vadonban.

Folytatás a tovább mögött.

Sok skandináv filmet láttam már (főleg horrort) és még a gyengébb alkotásokat is valamilyen megmagyarázhatatlan északi légkör és különös igényesség vette körbe. Ez jellemző a Menekülésre is. Semmi újat nem tud felmutatni, a történet sem kiemelkedő, mégis árad belőle az igényesség.

Talán a fantasztikusan eltalált zenének köszönhető, amely elsősorban egy többször is hallható melankolikus dallammal tett rám igazán nagy hatást, de a képi világra se tudok panaszkodni. Sivár puszták, komor erdők és zord magashegyi tájakon játszódik a film, melyek késő őszi színekben pompáznak, ahol a szalmára jellemző sárga árnyalatú síkságok, a barnás zöld és fakózöld erdők és mezők, valamint kékesszürke sziklák dominálnak.

Árad a képekből a reménytelenség és elkeseredettség, szinte elképzelhetetlen, hogy itt egykor boldog élet folyt, vagy hogy zöldbe borul tavasszal a táj és kivirágzik. Mintha az örök ősz birodalma lenne. Mindezt megfejelik még egy lélegzetelállító vízeséssel, amely hideg, kék vízével szintén ezt az érzést kelti. Az effektek is elég jól sikerültek, főleg a lelassított jelenetek tetszettek nagyon.

A történetet egész jól összerakták, még egy kis csavart is beleszőttek. A kíméletlen Dagmar egykor boldog családanya volt, de a falubeliek boszorkánynak tartották, és azt hitték, ő átkozta el őket, azért pusztít a Fekete Halál. Lányával együtt vízpróbának vetették alá. A kislány megfulladt, de ő túlélte és a környékre tévedőkön állt bosszút. De a szívében tátongó űrt a vérengzés nem tudta betölteni, ezért „új kislányt” rabolt magának Frigg személyében. Érdekes és komplex személyiség ő, kegyetlen és szívtelen, de mégis meglapul benne az anyai szeretet.

Az őt játszó Ingrid Bolso Berdal nyújtja a leghitelesebb alakítást. Ő többek közt a norvég slasher trilógia, a Hideg préda első két részének főszereplője, de láthattuk a Boszorkányvadászokban és az Ideglelés Csernobilban című szörnyűségben is. Az egyébként csinos lányt igazi boszorkánnyá varázsolták, inkább hasonlított szőke parókát hordó kopasz, agresszív focidrukkerre, mint egy törékeny nőre. A többi színész sajnos elég közepes teljesítményt nyújtott. De nem csak Berdal személye kötődik a Hideg préda 1-2-höz. A rendező Roar Uthaug felelős ezekért a filmekért is, de Thomas Moldestad szintén forgatókönyvíróként tevékenykedett a fent említett produkcióknál.

Egy szó, mint száz egy nézhető, élvezhető film, ami helyenként elég izgalmasra is sikeredik. Egyetlen hibája, hogy elég rövid (mindössze 75 perc) és valahogy ez a történet több időt követel magának. Egyszer mindenképp érdemes megnézni! 5 pontot kap.

Ez a cikk megjelent a Premier MoziMagazinban is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.