TFTB: Szervusz, Zoli! Pár mondatban bemutatnád magad az olvasóinknak?

Benyák Zoltán: Benyák Zoltán vagyok. 1976-ban születtem. Jelenleg Tatabányán élek, mérnökként dolgozom és egy kétéves kislányom van.

TFTB: Mikor kezdtél el írni? Egyáltalán mi inspirált arra, hogy tollat ragadj a kezedbe?

Benyák Zoltán: A gyerekkoromban nagy mennyiségben fogyasztott fantázia fertőzhetett meg. Könyvben, filmben, zenében. Kilencvenes évek végén kezdtem. Az internet hajnalán már jelent meg novellám a Solaria netes magazinban. Akkor még floppy lemezzel a zsebemben utaztam fel Pestre, hogy számítógépet béreljek, ahol van Net és elküldhetem az írásom. Később Jonathan Cross néven többször megjelentem az Újgalaxis antológiákban.

TFTB: Hány regényed jelent meg eddig?

Benyák Zoltán: Ma került a boltba az ötödik. Az idő bolondjai. Ez a mostani a leghosszabb, és legfontosabb, igyekeztem nagyon mélyre fúrni az emberi lélekbe az elmúlás témájával.

TFTB: Hogy határoznád meg könyveid műfaját?

Benyák Zoltán: Sosem tennék ilyen galádságot. De viccet félretéve, az első a Veszett lelkek városa egy nyomasztó rémtörténet volt, tele vallásossággal. A Kvartett egy scifi köntösbe bújtatott kamaradráma, a Háború gyermeke egy poszt-traumatikus filozofálás. Az Ars Fatalis egy sötét mese a hétköznapok csodájáról. Az  idő bolondjai egy kísérlet, egy átjáró a szépirodalom és a szórakoztató közt. Hogy mi az ami összeköti ezeket az írásokat. Remélem, hogy az a szürrealizmus, amitől nem tudok szabadulni, ha megfogom a tollat. Az egyensúlyozás a csodás képzelet és rideg valóság közti vékony kötélpályán. 

Folytatás a tovább mögött.

TFTB: Kik azok a szerzők, akik hatást gyakoroltak rád?

Benyák Zoltán: Ők nagyon sokan vannak. Valakit ki fogok hagyni, és akkor az megsértődik. De azért megpróbálom. Mostanában sok Chuck Palahniukot és Vonnegutot olvasok, ha beléjük fáradok, akkor Kinget, Clive Barkert. Imádom Dan Simmons egyes írásait, meg Konrád György Látogatóját, és az utolsó Könyv hangulatát biztosan tudom, hogy egy Ady-vers ültette belém.

TFTB: Legutóbbi könyved, az Ars Fatalis az élet miértjeire keresi a választ. A könyvet egyfajta válaszként írtad meg a sors és véletlenek magyarázatára? Egyáltalán mit akartál kifejezni vele?

Benyák Zoltán: Sokmindent. Egyrészt meg akartam mutatni, hogy mennyi szép és borzalmas csoda vesz minket körbe a szerelemtől a halálig, ezeket megszemélyesítettem, és történetet adtam nekik. Másfelől a főszereplő szkepticizmusát, Istentagadását akartam elvenni, és elérni, hogy a gyermekember, aki korábban volt, kezébe vegye saját sorsát, és felnőjön. Huh! Ezt még sosem sikerült ilyen tömören összefoglalnom. Mikor legutóbb erről gondolkodtam, egy könyv lett belőle.

TFTB: Jelent meg írásod egy antológiában is, amelynek témája az ördög és a halál. Te hogy állsz a horrorral és a sötét történetekkel?

Benyák Zoltán: Az a Pokoli Szimfóniák című antológia volt. Nagyon büszke vagyok, hogy bekerülhettem abba a kötetbe a Doktorok című írásommal. Nagyon jó írókkal dolgozhattam a köteten. Mivel mindig vonzottak a sötét történetek, és az elmúlás kérdése, nem is kellett erőlködnöm. A sötét tinta már be volt töltve a tollba. Az a novellám Velencében játszódik a Karnevál napján, mikor egy utcazenész úgy dönt, hogy a csatornába öli magát, mikor meglátogatja az Ördög. A többit nem mondom el. Megéri elolvasni, és a többi novellát is.

TFTB: Mennyire nehéz ma Magyarországon egy írónak? Egyáltalán mit kell tenni ahhoz, milyen rögös utakat kell végigjárnia, hogy a könyve az üzletek polcaira kerüljön?

Benyák Zoltán: A nehéz helyett új szót kellene kitalálni, mert az már nem takarja be az itteni tortúrát. Kiadói csődök, hazugságok, közöny. Nem akarok elkeseríteni senkit. Aki tud, írjon, fejlődjön, harcoljon. Csak készüljön fel arra, hogy hosszú és nehéz harc lesz.

TFTB: Milyennek látod a hazai könyv és képregény piac jövőjét és jelenét?

Benyák Zoltán: Az átlagember anyagi helyzetének kellene javulni. Ez elengedhetetlen, hogy kultúrára és szórakozásra is jusson pénz. Mivel az utóbbi években lefelé mentünk a jóléti emelkedőn, ez meglátszik a könyv és képregénypiacon. Szinte minden elsorvadt, elpusztult. Ráadásul egy olyan országban, ahol a nyugati világ átlagához képest többen olvasnak. Imádkozzunk, hogy megint olyan választékunk legyen, mint néhány évvel ezelőtt.

TFTB: Tudnál-e nekünk ajánlani olyan írókat, akik ma Magyarországon a horror és misztikus irodalom terén képesek igényes műveket letenni az asztalra?

Benyák Zoltán: Biztosan vannak. Többen is. De a mostani faramuci helyzetben nincs számukra jó táptalaj a virágzáshoz. Sajnos külföldi nagy nevek behozatala is kudarcba fullad gyakran. Őszintén kívánom, hogy a helyzetünk javulásával nekik is kinyíljanak a kapuk.

TFTB: Mit tanácsolnál egy kezdő írónak?

Benyák Zoltán: A közhely a szentháromságot szokta emlegetni. Élni, olvasni, írni. Személyesen csak annyit tudnék hozzátenni, hogy ha valamit jól akarsz csinálni, akkor foglalkozz vele minden nap.

TFTB: Mik a jövőbeli terveid? Ha jól tudom, hamarosan újabb regényed jelenik meg.

Benyák Zoltán: Igen. Már említettem Az idő bolondjait, ami ezekben a napokban kerül a boltokba. Sokáig készült az a regény, és nagyon fontos számomra. Remélem, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket.

TFTB: Köszönjük, hogy időt szakítottál ránk! Sok sikert kívánunk Neked a jövőben is!

Benyák Zoltán: Én köszönöm a Tales From The Blognak a lehetőséget.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.