Rögtön azzal kezdeném, hogy sikerült kétszer is megnéznem a filmet. Először Németországban egy moziban, ezután pedig magyar szinkronnal, mindegy, hogy hol (J). A Z világháború a nyár egyik legnagyobb blockbustere, rengetegen várták annak ellenére, hogy számtalan negatív felhang ütötte fel a fejét a projekttel kapcsolatban. A forgatókönyvet sokszor át kellett írni, Forster rendező és Brad Pitt, aki nem mellesleg produceri feladatokat is ellátott, annyira összevesztek, hogy nem is beszélnek egymással, valamint csúsztatták ide-oda az egészet. Végül elkészült a film, de úgy gondolom, fele más sikerrel.

Kezdjük a legrosszabb hírrel. Mivel ez egy széles tömegeket megcélzó szuperprodukció, ezért a stáb nagyon odafigyelt, hogy nehogy olyat mutassanak, amely megsérti a besorolást. Épp ezért kevés vér, kevés húscafat, kevés gyilok van a képernyőn, ami rendben lenne, ha nem éppen egy zombifilmről lenne szó. Így viszont olyan mint egy romantikus film szerelmes pár nélkül.

A többit a tovább mögött olvashatjátok.

Marc Forster rendezőt inkább drámaibb hangvételű filmek elkészítésénél láthattuk, ő jegyzi a Szörnyek keringőjét, az Én, Pán Pétert, a Géppisztolyos prédikátort, és a Quantum csendjét, amely talán a „legakciódústalanabb” James Bond filmek egyike. Szerencsére ebben a filmben megmutatta, hogy tud ő akciót csinálni, igaz ehhez töménytelen mennyiségű CGI volt szükséges.

A 3D használata ismét teljesen indokolatlan volt, még csak hatásvadásznak sem mondanám, ugyanakkor néha kifejezetten idegesítő volt, amikor ide oda rángatták a kamerát, és azt sem tudtam, ki zombi, ki nem zombi.

A szereposztásról röviden annyit, hogy hát igen, Brad Pitt van benne, és ezzel el is mondtunk mindent. Van rajta kívül még jó néhány színész, de karakterük még annyira sincs kidolgozva, mint az öregebben is sármos főhősünkké. A feleséget játszó Mireille Enos, azon kívül, hogy szerintem nem szép, a Gengszterosztagból és a kiváló The Killing (Gyilkosság) című sorozatból lehet ismerős. Feltűnik még David Morse, aki nagy kedvencem, igaz, néhány mondatot kap csak. Érdemes megemlíteni Daniella Kertészt, aki hűen hozza a „G. I. Jane” karaktert. Brad Pitt, mint akcióhős nagyjából megállja a helyét, és pont, mint megannyi akcióhős, kevés mimikával játszik. Érdemes még megemlíteni pozitívumként Marco Beltrami filmzenéjét, sikerült jó néhány kiváló kompozíciót írnia a filmhez.

A film pörgős akció felvonulás, és ez az egy, ami miatt talán érdemes megnézni. Ugyanis annyi logikátlanság van benne, hogy az valami félelmetes, nem igazán erőltették meg magukat a forgatókönyvírók. Vannak kifejezetten kínos részek is. Ilyen a „Pepsi reklám” többek között. Spoilerveszély. Hogy a kislány asztmagyógyszere elveszik, és szerezni kell egyet az nem új keletű, viszont hogy kézigránátot robbant egy repülőn (!), az már inkább, és megmosolyogtató. Ilyen és ehhez hasonló kliséáradattal van tele a film, sajnos, pedig lehetett volna akár jó is. Spoiler veszély vége.

Egyébként mindegy, hogy én tulajdonképpen lehúzom a filmet, vagy sem. Úgy néz ki, zabálja a nép, és ez talán elszomorító is egyben. Hollywood kezdi egyre lejjebb adni, és mégis profitot termel. Brad Pitt, 3D, zombik, kész. Jöhet a következő, szomorú ez szerintem. Mindent összevetve azonban mégsem lehet haragudni a filmre, mert azon kívül, hogy akciódús, van egy-két eltalált jelenet benne. Az a „baj”, hogy komolyan veszi magát, nem úgy mint pl. a Függetlenség napja. Aggodalommal olvasom, hogy zöld utat kapott a Z világháború második része. Hogy megnézem-e moziban, azt nem tudom, 25 euro egy ilyen filmért nekem sok volt. Ha zombis film, akkor nálam még mindig a 28 nappal később az etalon. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.