A fiatal Michael Kovak előtt két út áll a jövőjével kapcsolatban: vagy a temetkezési vállalkozásban marad, vagy elmegy papnövendéknek. Így végül Michael az utóbbit választja és 4 évig tanul papnak, de végül mégis csak el akarja hagyni a reverendát, azonban ezt az egyik pap nem hagyja, és elküldi Rómába, hogy kitanulja az ördögűzést.

Az olasz fővárosban pedig részt vesz egy a kurzuson, és bár még mindig nem hajlandó a papság mellett elkötelezni magát, láthatóan küzd  a vallás egyes tanaival, mégis meglátogatja Lucas Trevant atyát, akitől rengeteg mindent elles az ördögűzésről. Lucas atya rögtön bevezeti a fiút az ördögűzés rejtelmeibe, és egy egy terhes olasz nőből próbálják kiűzni az ördögöt.

Michaelt a látottak nem győzik meg teljesen az Isten és az Ördög létezéséről, sőt mindenféle bizonyítékot keres annak a reményében, hogy a lányt nem egy démon szállta meg, hanem csak pszichiátriai kezelésre szorul.

Folytatás a tovább mögött, vigyázzatok, spoilerek is előfordulhatnak!

Itt jön képbe az örök szkepticista mondás: Hiszem ha látom. A kérdés: Ha látunk, tapasztalunk valamit, miért nem hisszük el teljes valójában hogy úgy van? Ez alatt jelen esetben Michael magyarázkodásait értem, látta a nőben rejlő démont megszólalni, támadni, mégis a maga bizonytalan módján mindenféle magyarázatot keresett a saját igazára. Mindenesetre nagyon okosan műveli Michael ezt a kétkedést, hogyan féljen az ördögtől ha nem is hisz benne? Ez a gondolatmenete akkor is kitart, mikor neki kell kiűznie az ördögöt Lucas atyából.

Az atya a megszállottság  pillanatában megpróbálja befolyásolni Michael hitét, aki segítséggel ugyan, de mindent megpróbál, hogy megmentse tanítóját.

Oka van minden döntésnek, minden tettének. Ez az egyik mondanivalója a filmnek, hogy ha nem is a hit, de valami odavezet minket, ahol éppen vagyunk. Az ördög célja pedig az, hogy az ember gyengeségeire koncentráljon, hogy ki játssza a félelmeit, és ezzel semmisítse meg az emberi hitet, belső jó értékeit. Ha hiszünk a rosszban, gonoszban akkor ezzel együtt elismerjük a jó létezését is és hiszünk benne. Ez persze fordítva is igaz, és ha valaki csak a szenvedéssel és gonoszsággal találkozik az életben, az alapján tudja csak igazán felmérni, mi a jó, és mi az, ami boldogságot hoz. Nagyon gyakran jár együtt a jó és rossz, de ami rossz, az egyfelől jó is, és fordítva: minden jóban van valami rossz. Ez a kettősség hoz pont egy olyan harmóniát, amikor is az ember megtalálja a saját értékrendjét és így alakul ki egy stabil önkép.

Hit esetében ez a nézőpont kissé meginog, itt megfoghatatlan dolgokról van szó, amire ritkán van csak bizonyíték.. A hit egyfajta belső érzet, ha hiszek, akkor nem kell bizonyíték, mert hiszem hogy van, és ez alapján is mérvadó lehet egy ember személyisége, hogy képes-e a racionalitáson túllépni az egészséges határokon belül. Személy szerint úgy gondolom, az Istenben való hit mindenkinek a maga hite szerinti kérdés, azonban ebben a másik embert támadni, hogy miért hisz illetve nem hisz, nem lehet. Ez egy olyan tulajdonság, amit az ember elsajátít saját maga, vagy nevelés által, de erőltetni nem lehett. Mindenkinek a szabad akarata, ahogy az is, hogy kíván ezzel a hittel élni, egészen addig amíg másoknak nem okoz kárt vele.

Ez alatt a film alatt aztán lehet elmélkedni, létezik-e a természetfeletti jó és a gonosz, vagy csupán az ember elméjének beteg kivetülése.

Ajánlom megnézi egy ateista társaságában, mert így a látottakról órákat lehet még elmélkedni. Remekül van bemutatva Michael élete, hogy válik a teljes szkepticista gondolkodásból hívőé, aki fel veszi a harcot az ördög ellen.

A szereposztást is dicsérni lehet, ugyanis Michael szerepében Colin O'Donoghue jó választásnak bizonyult, bár elég sűrűn teljesen kifejezéstelen volt az arca, holott elég sok szörnyűség történt végig. Azonban egyértelműen Anthony Hopkins szereplése viszi a pálmát, különösen a film vége felé, valahogy neki ez a fajta szerep sokkal jobban áll, hitelesebb, mint pusztán Lucas atyának, ezzel együtt így is remek alakítást nyújt.

Olyan mellékszereplők gazdagítják a filmet még mint Rutger Hauer, Alice Braga, Ciarán Hinds.

A rendező Mikael Hafström (1408) jó munkát végzett, és azzal is el kell dicsekednünk, hogy a film részben magyar, hiszen itt is zajlottak a forgatások. Érdemes megnézni, 8 pontot érdemel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.