Aliens: Üvegfolyosó és egyéb történetek
Képregényajánló
Gyermekkorom legnagyobb filmes élménye a Nyolcadik utas a halál és a Bolygó neve halál volt. Sajnos mikor Magyarországra is megérkeztek az Aliens képregények, pont kinőttem belőlük. Szerencsére 10-12 év múlva újra felfedeztem magamnak a rajzolt történetek nyújtotta élményt, és a Cartaphillus Kiadó jóvoltából kézbe vehettem két Aliens-képregénygyűjteményt, amit ezúton is szeretnék megköszönni.
A kötet négy rövid történetet tartalmaz, más-más korokból és más-más rajzstílussal. Az első a Földre szállt angyal. John Byrne írta és rajzolta, a színek pedig Matt Webbtől származnak. 1994-ben jelent meg ez a rövid történet Earth angel címen. Az 1950-es években játszódik a történet, egy tinédzser pár rálel egy lezuhant űrhajóra. Egyetlen utasát kimentik, és a helyi orvoshoz viszik. Az idegenbe már belepetézett egy arctámadó. A csemete ki is kel az orvos szeme láttára, majd a helyi késdobáló kocsma környékén kezdi el aprítani a motorosokat. A történet végén egy hatalmas csattanó is van, ez sokat dobott rajta, valamint az, hogy egy teljesen új lényt ismerhetünk meg az űrhajó utasaként. Természetesen a belőle kikelt idegen is átvette pár vonását, így egy teljesen új egyedet rajzoltak ehhez a kis szösszenethez. A színeken és rajzokon nagyon érződik a 90-es évek eleje. ezt mindenki maga döntse el, hogy jó-e vagy sem.
A második sztorit David Loyd alkotta 1998-ban Glass corridor címen. Ez lenne a kötet címadó története is és a borító is tőle származik. Egy kiégett bérgyilkos utazik embercsempészek hajóján, ahol elszabadulnak az Idegenek. Régmúltban elkövetett bűneit szeretné jóvátenni, így az utasok védelmére kell, saját életével mit sem törődve.
A harmadikat, az 1997-es Malacot (Pig) Chuck Dixon írta, Flint Henry és Andrew Pepoy rajzolta, színekért Cary Porter, míg a borítóért Chris Scalf felelős. Egy rablóbanda akar kifosztani egy idegen planétára lezuhant hajót, de előbb egy kismalacot feláldozva meg akarják tisztítani a környéket a „rovaroktól”. Persze az emberi kapzsiság is tovább bonyolítja a történetet. A malacot elég aranyosra rajzolták, sajnáltam nagyon, kis túlzással még könnyeket is hullattam érte.
A befejező sztori David Wenzel 1998-as Vadásza (Stalker). A viking korban játszódik, ahol ötven évente visszatér pusztítani a Sárkány, akit halandó férfi nem ölhet meg. A ködös éjszaki tájon egy egész vikingsereg próbálja Rainulf, a démonvadász segítségével elpusztítani az Idegent. Ez a történet tetszett a legkevésbé, szerintem nem kéne ennyire visszamenni az időben a történeteknek, és a rajzstílus is nagyon távol állt tőlem.
Ha összegeznem kéne, egy közepes válogatás, amin azért érződött, hogy 15-20 éves képregényekkel van dolgom. Ettől persze még élveztem, és kellemessé tette egy vonatozásomat. Főleg az első két sztori jött be. Mindenképp jó kezdeményezésnek tartom, hogy újra elkezdték kiadni az Aliens képregényeket, és remélem két kötet után nem fog elhalni a dolog. 6 pontot adok rá, de rajongóknak kötelező olvasmány!
A kötet megrendelhető itt megrendelhető mindössze egy ezresért, vagy a Cartaphillus honlapjáról, de a nagyobb áruházakban is megtalálható.
Címkék: könyvajánló képregényajánlóA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.