Melvin Junko, az edzőtermi takarító hihetetlen kalandjai kissé rossz útra terelődtek a 2. és (leginkább) 3. résszel, ennek köszönhetően 11 évig csend és nyugalom honolt Tromaville-ben. De a rajongók (közéjük tartozom én is) újra látni akarták Toxit, ahogy felmosórongyával szétüt pár gonosz segget, így hát Kaufman újra beült a rendezői székbe és elkészítette a széria legjobb felvonását. Valljuk be, szükség is volt egy nagy durranásra, mert a két középső epizód rendesen megtépázta Toxi renoméját, de szerencsére sikerült helyreállítani azt, mégpedig egy fantasztikus alkotással (persze, csak a maga nemében az).

Szörnyű nap virrad a Tromaville-i fogyatékosok számára, ugyanis túszul ejti őket a Pelenka maffia (néhány kretén csecsemőnek öltözve, mily kreatív stílus). A rendőrség tehetetlen, de hamarosan megérkezik a helyszínre hősünk, aki elég durván szétcsap a huligánok között, de hiába, mivel nem képes leállítani a rossz fiúk által élesített bombát, így a levegőbe repül. Ekkor azonban furcsa dolog történik, mivel Toxi életben marad és egy alternatív valóságban tér magához, ahol a őt tartják gonosznak a polgárok.

Ennél már csak az a nagyobb baj, hogy a város" ura" Noxie (Toxi gonosz énje) Tromaville lakói között tér magához és mivel nem épp az idilli hangulathoz van szokva, neki is áll lemészárolni a békés adófizetőket. Tehát a felállás igencsak érdekes, mivel Melvin barátunknak most nem csak a bűnözőket kell megreguláznia, hanem  valahogy vissza kell jutnia saját világába és megállítani a rémuralomra törő Noxie-t.

Folytatás a tovább mögött.

Ahogy fentebb olvasható, nem mindennapi történettel rukkoltak elő Kaufmanék, de jól tették, mivel a sztori a maga módján  fordulatos, sőt, izgalmas is! De ami különösképpen örömködésre adhat okot, az a cselekményvezetés, hiszen a 3. epizód dögunalmas, lassú és eseménytelen története után igazi felüdülés az itt felfedezhető pörgős tempó. Az események elképesztő iramban követik egymást, így hiába a viszonylag hosszú játékidő, unatkozni egy percig sem lehet. 

A másik nagy pozitívum, a humor. Már az előző részek is (kivéve a 3., tudom, sokat emlegetem) tobzódtak a kretén, idióta és morbid poénokban, de az itt látható viccek csuklóból felülmúlják az előző epizódok legjobbjait is. Nincs olyan pillanata a filmnek, mikor ne történne valami megmosolyogtató dolog, persze, azok, akik nem bírják azt, ha 8 éves gyerekeket vágnak betonfalakhoz és értelmileg visszamaradott fiatalokat lőnek szitává, jobb, ha nem ezt a mozit választják délutáni matiné gyanánt.

Sőt, akik a morbid humor mellett a véres képsorokat sem bírják, tényleg jobban teszik, ha máshol keresgélnek, mert ez egy elképesztően brutális szösszenet. A legtöbb ketchup a kórházi fináléban folyik el, de Toxi egyéb leszámolásai se semmik. Ezért is jár a vállveregetés a készítőknek, mert a 3. részből (ígérem, többet nem hozom fel) eléggé kispórolták a véres jeleneteket, de itt szerencsére nem fukarkodtak velük.

Egyetlen egy dolog szúrja a szemem a film kapcsán, az a színészi játék. Értem én, hogy egy ilyen "különleges" darabtól nem szabad profi alakításokat várni, de azért egy alacsony minőségi szintet megüthettek volna a színészek. Néhányuknak sikerül is, de sokak rendesen alá esnek és ahelyett, hogy vicces lenne előadásuk, inkább erőltetetté válik. De ha már a szereplőknél járunk, akkor megemlíteném, hogy sikerült belecsempészni a filmbe pár igazán kretén karaktert, például a Delfinembert, Kabukiman őrmestert a New York-i rendőrségtől, az Őrült Cowboyt stb. Sőt, igazi híres színészek is felbukkannak pár pillanat erejéig, például Eli Roth, Corey Feldman vagy a pornólegenda, Ron Jeremy.

Összességében véve egy igazi agykikapcsoló, bűnös szórakozás a Toxikus Bosszúálló 4. része, ami nem csak a szérián belül a legjobb, de a Troma-filmek közül is az egyik legütősebb. De ahogy már fentebb említettem párszor, megnézését csak a hozzám hasonló, elborult elméjű Troma fanatikus nézőknek ajánlanám, mindenki más nagyon óvatosan közelítsen felé.

És igen, ezidáig ez az utolsó Toxikus Bosszúálló mozi, de én reménykedek abban, hogy Melvin még előbújik szeméttelepéről és ha ez megvalósul, hasonló minőségben tesz majd rendet, mint itt. Viszont ha ez nem történne meg, szomorkodnunk akkor sem kell, mert utazásunk a Troma világában még nem ért véget!

Értékelés: 9/10

Játékidő: 108 perc
Rendező: Lloyd Kaufman
Forgatókönyvíró: Trent Haaga, Patrick Cassidy, Gabriel Friedman, Lloyd Kaufman
Szereplők: David Mattey, Clyde Lewis, Heidi Sjursen

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.