M. Night Shyamalan a Hatodik érzék és a Sebezhetetlen sikere után újra egy izgalmas témához nyúlt. Jelek című filmjét 2002-ben mutatták be a mozikban, és egyesek szerint ez az indiai származású rendező legutolsó jó filmje. Én ezzel nem értek egyet, de azzal igen: ez a műve is kitüntetett figyelmet érdemel, az évad egyik legjobb mozija volt.

Az előmunkálatok is érdekesek voltak. Már a Sebezhetetlen rendezése alatt új ötleteket gyűjtött Shyamalan egy új filmhez. Erről így vélekedett a rendező: "Azelőtt amint egy jó ötletem támadt, rögtön papírra vetettem. Ma már legalább nyolc belső szűrőn kell átjutnia a véglegesítésig" - magyarázza.

Forgatókönyveit kialakult kritérium-rendszer alapján mérlegeli: "Egy ötletnek értelmet, izgatott várakozást, érzelmeket és emberséget kell közvetítenie. Mindenki számára érthető és átélhető, egyetemes üzenetet kell hordoznia, legyen a néző akár Indiában, Japánban vagy Philadelphiában.”

A rendező ragaszkodott Mel Gibsonhoz, amit azzal magyarázott, hogy nagyon tetszett neki A halálos fegyverben bemutatott öngyilkossági kísérlete. Érdekesség még, hogy a filmhez 34 trailer-változat készült, ezután találták meg a megfelelőt.

A film történetét ismét a Shyamalan álmodta meg. Egy kisvárosban furcsa gabonajelek jelennek meg egy farmon. A föld gazdája Graham Hess (Meg Gibson), aki két gyermekével és fivérével lakik ott. A feleségét nem rég elvesztő pap és családja furcsa jelekre lesznek figyelmesek. Az elején azt gondolják, emberek szórakoznak a gabonaföldeken, de hamarosan egészen másra kezdenek gyanakodni.

Folytatás a tovább mögött.

A sztori az elején nem sok újat mutat, sima UFO-s filmnek gondolhatnánk, de Shyamalan úgy oldotta meg az egész történetvezetést, ahogy senki más nem tudta volna. Természetesen, ahogy megszokhattuk, itt is a végén áll össze a kép, és ismét hüledeznünk kell. „Ez az ember megint megcsinálta!” Mert bizony a moziélmény véleményem szerint feledhetetlen. Vannak olyan jelenetek, amelyet soha nem felejtünk el. Ilyen például az „amatőr videós” felvétel Brazíliából, vagy a végkifejlet, vagy a pincés jelenet, vagy még sorolhatnám. Tényleg igazán ütős filmélményt kap, aki megnézi. Talán az egyetlen hibája, hogy Shyamalan láttatni engedte a „rossz oldalt”, mert az gagyira sikeredett. Ezzel együtt abszolút nem panaszkodhatunk.

A film rendkívül kevés színésszel dolgozik, szinte kamaradarabnak foghatjuk fel. Ennek ellenére vagy pont ezért sikerült hátborzongató hangulatot és színészi játékot teremtenie a rendezőnek. Mel Gibson talán élete egyik legjobb drámai szerepét nyújtja. A testvérét játszó Joaquin Phoenix zseniális, mint mindig. A két gyerekszínész is a helyén van. Úgy látszik, ehhez nagyon ért Shyamalan. A hatodik érzékben és a Sebezhetetlenben is kiváló érzékkel nyúlt a fiatal tehetségekhez, most sincs ez másképp. Rory Culkin és Abigal Breslin egészen kiválóak.

Mint mindig most is ki kell emelni a nagyszerű rendezés mellett a zenét is. James Newton Howard talán a Shyamalan-filmek közül ebben alkotja a legzseniálisabb művét. Mindent összevetve remek kis film a Jelek, nem „egyszer nézős”, csak úgy, mint a rendező korábbi munkái.

Szerintem: 9/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.