Német zombikkal nem találkoztam még, igazából nem is tudom készült-e valaha ezen kívül élőhalottas horror arrafelé. Mondjuk ezek a berlini fertőzöttek sem a zsenialitásukkal keltenek figyelmet, de legalább nem teljesen átlagos amit látunk, az is valami. Mivel a német humor, mint olyan, csak egy kósza legenda, így valószínűnek tartottam, hogy ha beigazolódik a gagyi-gyanúm, akkor röhögéssel sem fog könnyebben elrepülni ez a mindössze egy óra.

Sajnos minden sejtésem igazolást nyert, se izgalom, se szórakozás, még csak valami működő morbid humor sem, az idő ólom lábakon csoszog az egészen perverz befejezés felé.

Michi, a bamba képű bécsi, Berlinbe utazott a békülés reményével ex-barátnőjéhez, és hogy ha az nem jönne össze, visszaadja neki a kulcsait. A lakás előtt még gyakorolja kicsit a kulcs átadás fortélyait, ám hiába, mert Gabi nincs otthon. Helyette egy tahó víz- és központi fűtés szerelő hátsó dekoltázsával találja szemben magát, aki szó nélkül munkától megcsömörlött zombivá változik. Michi a fiatal segédmunkás, Harper társaságában a lakásban reked, és döbbenten fedezik fel az ablakon kinézve, hogy a nép az utcákon már javában egymást csócsálja, ráadásul igen heves vérmérséklettel, úgyhogy kezdetét veszi az túlélésért folytatott unalom.

Folytatás a tovább mögött.

Eleinte csak bambulnak, mobilt vadásznak, és nézik a tv-ben az összeesküvés elméleteket. Harper MacGyver-eset játszik, amíg Michi le nem teremti, hogy csak ne nagyon hajlítgassa el szíve szerelmének az evőeszközeit, így más elfoglaltság után kell nézni.

A lakókkal az ablakon keresztül diskurálnak a kialakult helyzetről, mikor az egyikük megemlíti, hogy a feleségének sürgősen nyugtató kéne. Erre pedig nem azért van szükség, mert a bezártság miatt kölcsönösen egymás agyára mennek az asszonnyal, hanem a fertőzés terjedését a véráramban az adrenalin felgyorsítja. Most Michi kap MacGyver rohamot, és minden nehéz dolgot összepakolászva faltörő kost eszkábál, mert a szomszéd full narkós, nála csak van valami jó kis cucc. Áttörik a falat, a nő átváltozott, a két főszereplő kettéválik. Közben a lakást elárasztja a zombi népség, mert lefülelték a zajongást, és bassza meg olyan jó hallásuk van, hogy az udvarról is be tudták azonosítani melyik lakásból jön a hang! Én panelban lakom, de dörömböléskor minimum 4 szomszédot szoktam egyszerre szidni, hogy biztosan közte legyen az is ahonnan a hang jön, bár mondjuk én nem is vagyok agresszív német zombi.

Harper csapdájából próbál szabadulni, a hősszerelmes pedig gyógyszer futárkodik, miközben természetesen Gabi nyomára is rábukkan, hogy örülhessünk, de nem örülünk mert az már összeszűrte a levet a szomszéd fiával. Pedig annyira várta Michi a nagy találkozást, hogy még a lány maci jelmezében is aludt Harper mellett, amit én egész egyszerűen nem tudok hova tenni...

Ez így a játékidőhöz megfelelően tevékenynek tűnik - és a lényeget persze el sem mondtam - ezért gondolhatnánk, hogy hol itt az unalom? Hát mindenhol. Vannak előre nem látható események, történik még dolog rendesen, de olyan pocsékul oldottak meg mindent, hogy a felénél úgy éreztem mintha már egy órája menne minimum. És plussz rossz pont, hogy a szomszédolásnál bebizonyítják, tudnának a készítők jó filmet is csinálni, van egy teljesen fasza 5 perc de utána újra visszaesünk az előtte lévő színvonalra.

Ami miatt eltér még az átlagtól a Rammbock, hogy fejlövéssel nem foglalkoznak, nem irtják a zombikat, egyszerűen csak el szeretnék őket kerülni és elmenekülni. Ehhez Harper jön rá a kulcsra, miközben szorult helyzetében a szomszéd fényképezgetésével gyilkolja a perceket, ugyanis a vaku fénye árt az élőhalottak érzékeny szemének. Ennek tudatában beindul a harmadik MacGyver hadművelet és egy teljesen indokolatlan szerelmi szál beleszövésével odakerült lánnyal kiegészülve, megkísérlik a menekülést. Ki-ki döntse el magában, hogy ezek az eltérések használnak-e a filmnek vagy sem, én úgy vagyok vele, hogy legalább megpróbálták, a befejezés miatt pedig legalább még emlékezetesebb marad.

Horror érték szempontjából sem sok jót tudok elmondani, vannak egész jó harapások, tűrhető zombik, sőt a szomszéd még kifejezetten keményvonalas csúnyaság is, de inkább az emberi oldalra próbáltak nagyobb hangsúlyt fektetni, ami meg nem igazán ül, egyrészt már csak a színészek gyatra játéka miatt sem, akikre nem térnék ki, ahogy külön a készítőkre sem. Mindannyian leginkább német sorozatokban és TV filmeken dolgoztak eddig. A technikai dolgok egy közepes trash film szintjén mozognak, nem olyan vészes amúgy, hogy külön lehessen valakibe belekötni, egészében vannak a problémák.

Ha valaki egy átlagtól eltérő, amatőrebb oldalról bemutatott zombis filmet szeretne látni, és még a német nyelvet bírja, annak talán érdekesebb lehet a Berlin Undead, láttunk már ennél sokkal rosszabbat is.

A feliratért köszönet Pedro-nak!

4/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.