Hideo Nakata neve ismerősen csenghet az ázsiai horrorok kedvelőinek, hiszen az úriember tette le az asztalra az eredeti Kör-filmeket, sőt, az amerikai remake második epizódjáért is ő felelt. Tehát barátunk otthonosan mozog a misztikus filmek terén, ezt a jártasságát pedig a 2002-s Sötét vízben is tudta kamatoztatni.

Egy elvált anyuka kislányával beköltözik egy elég rossz állapotú tömbház lakásába, amit elég gyakran önt el az emeletről folydogáló sötét víz. Ha pedig a folytonos takarítás nem lenne elég főszereplőnknek, a válása se épp könnyen zajlik, erre pedig még rá tesz egy lapáttal az is, hogy kislánya is egyre furcsábban viselkedik. Mint később kiderül, egy túlvilági lény zargatja hőseinket, de hogy miért és vajon sikerül e élve megúszniuk ezt a kellemetlen szituációt,kiderül a filmből.

A tovább mögött olvashatjátok a folytatást.

Akik ismerik a japán kísértethistóriákat, tudhatják, ezek a mozik nem valami pörgősek és elsősorban a történetre és az abban rejlő drámai szálra koncentrálnak, majd ezután jöhet a borzongatás. Nincs ez másképp jelen esetünkben sem, hiszen főszereplőink nem csak egy szellemmel találják szembe magukat, hanem a lányáért küzdő apukával is, aki szeretné maga mellett tudni csemetéjét és úgy látszik, a bíróság végül neki fogja odaítélni. Ennek pedig az anya nem örül és próbál harcolni gyermekéért, de ezt a jogi és érzelmi csatározást nehezíti a túlvilági jövevény is.

De mielőtt sokan úgy vélnék, ez csak egy unalmas dráma, ki kell hogy ábrándítsam őket. Bár tény, hogy a film ezen oldala jobban az előtérbe van, mint a horror, de legalább minőségin van tálalva és azért ijesztőbb részek is akadnak és ezekkel sincs gond. Sőt, külön dicséretet érdemel a remek atmoszféra, hiszen a lepukkant, szürke, esős helyszínekkel sikerült egy elég feszült alaphangulatot megteremteniük a készítőknek. Így pedig már anélkül megemelkedhet a vérnyomásunk, hogy az arcunkba ugrálnának a randa szellemkislányok. 

Amivel gondok vannak, az a befejezés, ez talán már kissé túl érzelmesre sikeredett és a jól felépített horrorisztikus-vonalat is megingatta kissé, de azért nem ront az élményen oly sokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a Sötét víz egy meglehetősen szórakoztató kísértetmozi, ahol a drámai vonal is igen erősre sikeredett, ezáltal a karakterekhez is közelebb kerülhetünk és egy idő után már izgulhatunk is értük. Tehát akik a sok vértől csöpögő, minden feszültségtől mentes daraboktól már vérszemet kaptak, azok nyugodtan megtekinthetik ezt a lassabb tempójú, érzelmesebb alkotást. A J-horror rajongóknak meg egyenesen kötelező!

Viszont 2005-ben az amcsik lecsaptak erre a műre is, az sajnos meg sem közelíti az eredeti színvonalát, hiába a magasabb költségvetés és a neves színészgárda, én személy szerint csak Jennifer Connelly miatt bírtam végig nézni (egyik kedvenc színésznőm és a horror sem áll távol tőle, lásd: Phenomena). 

Értékelés: 7/10

Játékidő: 101 perc
Rendező: Hideo Nakata
Forgatókönyv: Yoshihiro Nakamura, Ken'ichi Suzuki
Főszereplők: Hitomi Kuroki, Rio Kanno, Mirei Oguchi

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.