Fűrész 3. (2006) - Saw III
Élsz vagy halsz, azt te döntöd el
Ezzel a filmmel is egy kicsit elfogult leszek, ahogy bevallom az előző két résszel is, nekem akkoriban kimondottan az első rész etalon volt, azóta persze keveset, de veszítettek a fényükből (az én szememben a korral együtt járt), de ami színvonalas alkotás az színvonalas, és az emberek sorban állnak a mozi előtt, ez a harmadik rész esetében is így volt, ami szintén a pénznek köszönhetően lett leforgatva. A Lionsgate-nek ennél nagyobb franchise sikere nem is nagyon volt, és azóta sincs igazán.
Onnan folytatjuk ahol abbahagytuk. Matthews nyomozót leláncolta a fürdőszobába Amanda, azonban megpróbál kijutni, eltöri a csontjait, hogy szabaduljon, és megkeresse a fiát. A rendőrtársai, Kerry, Rigg és Hoffman őt keresik, és más bajba jutottak csapdájánál is abban reménykednek, hogy megtalálják. Igen, haladhatnánk ezen a szálon tovább, mindenesetre van sokkal érdekesebb is, méghozzá újabb áldozatok kerülnek elő, és most őket követhetjük nyomon.
Jeff megpróbál végigmenni egy számára 3 próbából álló csapdasorozaton, hogy teljesen bosszút állhasson fia gyilkosán. Ezzel párhuzamosan Jigsaw halálos ágyán fekszik, segítője, Amanda ápolgatja, és bevonnak egy orvost is, Dr. Lynn Denlont, hogy műtse meg a férfit, hogy minél tovább életben maradhasson. Lynn persze ellenáll, de mivel egy vasgalléron fegyver van hozzákötve a fejéhez, ami akkor sül el, ha Jigsaw meghal, így kénytelen életben tartani a pszichopatát, ha ő is élni akar. Műtétek sora vár rá, például egy koponya műtét is, ami ismételten premierplánba van mutatva a drága horrorrajongók kedvéért. Lynn-nek nincs egyszerű helyzete, mert megkapja a nyakába Amandát is, aki féltékeny lesz rá - félreértések vezettek ehhez - és a két nő nagyon rivalizál egymással: az egyikük a túlélésért, a másikuk a mesterétől hőn áhított elismerésért. A két főszál összeér a végén, és kialakul a szintén ötletes fordulat, és csattanó.
A többit a tovább mögött találjátok.
Jeff szerető családapa, van egy kislánya, a fiát azonban halálos baleset érte. Ez hatalmas traumát okozott a férfi számára, és egyedül csak a bosszúra tud igazán koncentrálni, hogy megfizessen mindenkinek, akinek köze van ehhez az egészhez. Teljesen természetes hogy így érez, önmagában véve nem egy stabil lelkiállapotú ember, hiszen akkora veszteség érte, amin nem tudja túltenni magát, maximálisan megérthető.
Az ő próbája a megbocsátás, képes-e megbocsátani azoknak az embereknek, akik felelősek azért, hogy a fia gyilkosa szabadlábon van. A megbocsátás az egyik legnehezebb tett, a régmúlt sérelmeit csak úgy elengedni, és megbocsátani valakinek, aki ártott nekünk. Ez egy nagyon szép gesztus, de nagyon nehéz, pont ebben rejlik a szépsége is. Az ember úgy van kódolva hogy védje magát, de sok mindent nem kerülhetünk ki, ha valaki bánt minket, akkor adott esetben ez bosszúért kiált, ami önmagában nem változtat azon a tényen, hogy minket baj ért viszont legszebb öröm a káröröm alapon, fájjon a másiknak is. Ez a bosszúállás folyamata, ami oda vezethet el hogy bár nyerni nem sokat nyerünk, viszont nagyon is sokat veszíthetünk.
A megbocsátás pozitív, átlendülünk valamin, és az élet megy tovább. Ez mind szép és jó, de ritkán tesszük meg, mert valamit ennyire figyelmen kívül hagyni, ami nagy fájdalmat okozott, csak akkor lehet, ha valóban képes az ember olyan átlendülésre, amikor már nem akar ártani a másiknak, kevésbé érdekli az egész, és ez nem egyenlő a megbékéléssel, ha idővel nem is gyógyulnak be a sebek. A tüske mindig megmaradhat, az ember szerintem alapvetően hamarabb lesz képes a bosszúra, mint a megmentésre, és a megbocsátásra (Erre lesz példa a hatodik részben is). Szerintem az emberi természet ehhez áll közelebb, de ne legyen igazam, viszont a bosszúállásra több a példa a hétköznapi életünkben, mint a néma, tiszta megbocsátásra. Talán függ attól is, hogy ki és kit bánt, a jellemfejlődésben ezen az úton végig kell menni.
Jóformán a csapdáknak, amiknek Jeffhez köze van, ezt az utat vázolja fel. A csapdába esett embereknek közük van a történésekhez, egyszerű átlagemberek nagy hibával, és itt jön az igazi próbatétel, meg tudja-e menteni őket; pontosabban meg akarja-e menteni őket, akik a bosszúja útjában álltak. Talán itt lehetne még felhozni a halálbüntetést (amit mondjuk én a helyzettől függően támogatok), hogy valaki elveszi egy ember életét, amihez nincs joga, akkor ő milyen jogon éljen, és ez Jigsawra ugyanúgy igaz lehetne, teremt egy helyzetet, amit sokszor túl se lehet élni, akkor neki is járna egy ilyen kényszerhelyzet. Bár ez a lehetetlen csapda felállítása leginkább Amandára igaz.
Amanda viselkedését az ő visszaemlékezéseiből ismerjük meg, hogyan lett Jigsaw utódja, miként tanulta ki a "szakmát", ki volt az első áldozata, és ennek a személynek a kiléte jó, hogy napvilágra került, ezen én is gondolkoztam az előző filmek kapcsán, de legalább ez a ködös részlet így kiderült, és értelmet nyert, ez a rész egyszerűen kellett bele, de nem szeretnék spoilerezni.
Feltétlenül kreatív megoldásnak tartom, hogy az első részre mindegyik film kapcsán hivatkoznak képsorokkal (legalábbis majdnem mindegyik részben, mert sajnos történt az író gárdában is változás). Amanda mindig olyan érzetet kelt, mintha szerelmes Jigsaw-ba, de ha nem is, érzelmi többlet van nála, nem feltétlenül csak vezetőként tekint rá, és az érzelmei miatt válik igazán gyengévé, de hát nőről van szó, szerintem ez nálunk egyszerűen ilyenkor így alakul ki, érzelmektől vezérelve gyengébbek vagyunk, sebezhetőbbek, még egy szimpla barátság esetén is. Amanda viszont csúnyán eltévelyedett, az ő csapdáiból nincs kiút, nem azt követi amire Jigsaw valójában kiképezte, még talán könyörtelenebb is.
Lynn-t igazából Jigsaw lelki terrorjából ismerjük meg, ő se egy mintafeleség és anyuka, az Amandával való viaskodás inkább Amanda szemszögéből fontos, Lynn csak a családját akarja, amit nem igazán értékel, és ebben van egy pici igazság. Tetszett a két nő viaskodása, mindkettőnek más volt a célja, semmiben se értettek egyet, Lynn hidegvérűségét csodálom; nehezen bírta, ami természetes, jó hogy nem kapott ideg-összeroppanást, ettől még bűne neki is van, és szimpatikus is tud lenni, jól megalkotott jellemrajz, hiszen senki se tökéletes.
Az ismert színészek száma egyenes arányban csökken a Fűrész széria későbbi részeivel, Tobin Bell és Shawnee Smith ismét jó produkciót hoz, főleg Shawnee Smith-en látszik, hogy most már ő is igazán megtudja fogni a karakter jellemét. Visszatérő szereplőink a rendőrök, akik közül párnak még lesz szerepe, emellett pár ismerős arc még feltűnik.
A rendezés az előzőhöz képest nem sokat változott, semmi újat nem mutat, ugyanazoka megoldások, producerek, sminkes, mindenki. Szintén Leigh Whannell és James Wan írták a forgatókönyvet, amiért ismét nagy dicséret jár nekik, és több mint a második részben nyújtott ötletelésekért. Végre ismét megjelennek a drámai vonalak, és bár a vér mennyisége is nőtt - literszámra ömlik mindenfelé - és a csapdák is egyre durvábbak, de magában a film nagyon jó. sok újat nem lehet ez előző írásokhoz hozzátoldani, a jellemrajzok itt sokkal jobbak mint a második részben , de az elsőtől el van még maradva.
10/10
Címkék: 2006 10/10 amerikai film ajánlók kanadai filmA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
stargatelost · https://twitter.com/stargatelost 2013.01.18. 12:26:07
SZANDRA 2013.01.18. 13:16:56
