Sacc per köbö 2 millió dollárból hozták össze a No Tell Motel című amerikai horrort, amelyben nem is az összeg a meglepően sok, hanem az, hogy valaki egyáltalán pénzt áldozott erre a kliséktől hemzsegő, abszolút sablon horrorra. Mondjuk tény, hogy első ránézésre jónak tűnik a dolog, így pedig könnyű becsapni a DVD-t vásárló szegény, ártatlan honpolgárokat.

Mondjuk azért hozzátenném, hogy a No Tell Motel nem olyan szörnyű film, viszont az égadta világon semmi újat nem mutat és minden egyes másodperce kiszámítható, karakterei pedig annyira sablonosak, hogy nehezen találok szavakat rájuk.

A legjobb lesz ha az elején kezdjük a dolgokat. Adott 5 barát, akik éppen vidám kis hétvégi kiruccanáson vesznek részt, csak hogy már kezdésként sablont kapunk szél fújta kis arcunkba. Ezek után természetesen a szokásos benzinkutas kitérőnek is szemtanúi lehetünk, ahol egyik hősünk, a nagyképű majom szó szerint elgurítja gyógyszereit, aminek később beláthatatlan következményei lesznek. Na jó, ez baromság, pontosan tudjuk mi fog történni: a tovább autókázás során a srác szinte elveszti a józan eszét és úgy nyomja a személygépjármű gázadásra szolgáló pedálját, hogy csak hamar fejre is állnak, kocsistól. Az állunkat valószínűleg már ekkor a földről kell felszednünk, hiszen ilyen meglepő fordulatsort még sosem láttunk, de nyugi, még folytatódik a sor, ugyanis csodák csodájára a kocsi pont egy elhagyatott motel előtt bukfencezett egyet, karaktereink pedig úgy döntenek, hogy ott töltik az éjszakát, nyugalomban. Gondolják ezt ők, mi pedig tudjuk, hogy a motelben korábban szörnyű dolgok történtek, az ott bolyongó lelkek pedig köcsögök és csak hamar hőseink életére törnek. 

Na bumm neked eredetiség. A tovább mögött folytatom.

Tényleg nehéz bármit is írni, talán egy korábban írt hasonló szellemes történetre épülő horrorajánlónk szövegét is bemásolhatnám. Az volna a legegyszerűbb, de a lelkiismeretem nem bírná ki.

A motel történetébe nem mennék bele, hadd legyen ez "meglepetés", inkább tényleg csak csodálatomnak adnék hangot, hogy ezt most miért is kellett leforgatni? Mondjuk nem fogok nektek hazudni, egynek elmegy ez az alkotás, viszont úgy igazándiból talán csak a horrorszüzek fogják élvezni, mivel aki már 10-nél több horrort látott és azok között volt legalább kettő szellemes alkotás - nos ők azt fogják hinni, hogy már látták ezt a produkciót.

Karaktereink Sablon Miskák és Miskánék, az őrült srác meg még ráadásul szörnyen ripacs is, persze a többiek sem feszegetik a "jó" szó határait, de legalább nem karmoljuk miattuk össze a saját és a mellettünk ülő szerencsétlen arcát. 

Picit szomorú is vagyok, mivel lehetett volna ez jó is, hogyha a sablonokat jól tálalják, láttunk már ilyet, ott a Sinister, valahol sablonos az is, de mégis beszarunk rajta, itt pedig csak ásítozásra van okunk.

A rendezést egyébként Brett Donowho követte el, aki tavaly a 5 Souls-t dirigálta, illetve a közeljövőben újabb horror alkotásokkal hallat majd magáról, reméljük azért picit törekszik majd az eredetiségre is, na persze azért, mert ez a film nem jó, nem csak Brett bácsit hibáztathatjuk, hanem T. J. Cimfel forgatókönyvírót kellene egy büdös ponttyal arcán legyinteni, hiszen én is láttam már sok horrort mégse írok forgatókönyveket.

Sebaj, majd a következő produkciók jobban sikerülnek. A No Tell Motel pedig részemről 4 pontot érdemel, bár szerencséjük van, mert szeretem az ilyen sztorikat, sablonok ide vagy oda.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.