Malena és Pablo súlyosan beteg apjukhoz utaznak Barcelonából. Az öreget gyakorlatilag holtan találják, agyműködése leállt, már csak gépek tartják életben. Egy papírt kell aláírniuk, hogy beleegyeznek abba, hogy leállítsák a létfontosságú szervek mesterséges működtetését.

A fiú sosem találkozott apjával, így addig nem hajlandó ezt megtenni, míg nővére bele nem megy abba, hogy elutazzanak élőholt édesapjuk vidéki otthonába. Ehhez a családfő kocsiját veszik kölcsön és útra kelnek.

Egy rövid megállójuk alkalmával Pablo egy kislányt meglát kaparászni a jobb hátsó keréknél. Kérdezősködik, de nem kap választ és elkezd ő is kutakodni az autó hátuljánál. Egy könyvre bukkan, ám ekkor a lány kámforrá válik, mintha ott se lett volna. A naplóban furcsa dolgok vannak, húsz évvel ezelőtti gyilkosságok, részletezve, az egyik épp abban a motelben történt, ahol éjszakára megpihennek. Minő véletlen, a vérontás helyszínéül szolgáló szoba szomszédságában szállásolják el őket. Hajnalban furcsa zajokra ébrednek és a fal mellett kuporogva végighallgatják, ahogy a múlt eseményei újra lejátszódnak. Kimenekülve a szállodából egyből kocsiba pattannak, de az úton meglátnak egy anyát a lányával, akiket egy furgonos alak elrabol, percre pontosan úgy, ahogy a könyv is írja. A naplót követve elindulnak megmenteni a védtelen áldozatokat, nem is sejtve hogy ezzel saját végeláthatatlan kálváriájukat indítják el.

A tovább mögött találjátok a folytatást.

A film egyik kisebb hibája, hogy elég hamar gyanítani kezdjük, hogy egyfajta időhurokról van szó, melyben valós időben élő főszereplőink a múlt egy eseményét élik át újra és újra. Nagyobbik hibája, hogy elég hamar kitalálható az a bizonyos fordulat, amit valószínű a meghökkentésünkre szántak a készítők.

SPOILER!!! A család történetét elég hamar megtudjuk, és azt is, hogy a nő terhes (aki idáig nem jött rá a film nézése közben, hogy ezek csak a múlt árnyai, az keressen magának egy kisegítő iskolát) és ezekből nem nehéz leszúrni, hogy ő Pablo anyja. Hatalmas öngól, ráadásul a hosszabbítás utolsó percében 0-0-nál. SPOILER VÉGE!!! Ezt leszámítva semmi gond a történettel, jól felépített, igaz egyedinek nem mondanám. Más filmekben tucatszor láthattunk hasonlót hol jobb, hol rosszabb kivitelezésben.

Nekünk, európaiaknak kicsit zavaró lehet, hogy semmit se tudunk a Latin-Amerikai államok történelméről, forradalmaikról, márpedig elég gyakran hivatkoznak ezekre az időkre és fontos mozgatórugója az eseményeknek.

Az AAA, mint Argentin Antikommunista Szövetség. Egy újfasiszta terrorszervezet volt a '70-es évek közepén. Pokolgépek, kínzások és emberrablások voltak a kedvelt módszereik. Miután a katonai diktatúra került hatalomra, feloszlott az AAA és a hadsereg félig-meddig nyíltan elkezdte irtani az ellenlábasait. Több mint 30.000 embert öltek meg pár év alatt. A második világháború borzalmaival vetekedő dolgokat látunk a filmben, bár arról nem tudok semmit, hogy valóban történtek-e ilyen szörnyű és emberiségellenes tettek a 80-as évtized fordulóján Argentínában, de nagyon is elképzelhetőnek tartom. Mindenesetre ez a neonáci vonal remekül illeszkedik a történetbe, sajátos ízt kölcsönöz neki.

A technikai kivitelezés korrektre sikeredett. Két főszereplőnk pedig tökéletesen hozza a rászabott karaktereket, mind az apját finoman gyűlölő nőt, mind az örök optimista és kíváncsi fiút.

Minden hibája és kevés eredetisége ellenére összességében egyben van ez a film és furcsa, de magam sem tudom, miért tetszett ennyire?! De a lényeg, hogy maximálisan le tudott kötni majd két órán át. 7 pontot kap tőlem.