Néhányszor már említettem, hogy a megszállós-ördögös-démonos filmek nem feltétlen tartoznak a kedvenceim közé, viszont néha kifejezetten jól esik megnézni egy-egy ilyen alkotást. Egyébként az egyik bajom ezekkel a papos-ördögűzős jelenet, amihez nekem egyszerűen nem füllik a fogam - sőt most valszeg közutálatot ébresztek önmagam iránt, de Az ördögűző se nyűgözött le, nyilván klasszikus, nyilván, aki nem nézte meg az egy majom és nem lehet horror rajongó (legalábbis a sznob vélekedés ez, de tessék érezni az iróniát, mert ez egy baromság).

De vissza a Devil Seed-hez, mert hogy ma esti tárgyunk ez a kis történet vóna és akkor nézzük is a sztorit.

Főhősünk egy szűzies leányzó, aki három barátnőjével él egy bérelt házikóban, közben pedig egyetemisták - de ez utóbbinak egyébként nincs jelentősége. Ami ennél érdekesebb az az, hogy hősnőnk, Alex pasival is rendelkezik, aki viszont meglehetősen nehezen tűri, hogy a két éves együttlét alatt egyszer sem sikerült a lány bugyijába férkőznie, ezért az egyik lakótársat dugja, annak legnagyobb örömére. A kis huncut gondolhatnánk. Alex persze erről mit sem tud így a boldog párkapcsolat rózsaszín felhőjében éldegél, na de ugye nem sokáig.

Egy bulizós este alkalmával ugyanis részeg barátnőjével egy vénhedő jósnőhöz tévednek be (az éjszaka közepén ?!), itt pedig szörnyű dolgokra derül fény, olyan elborzasztóakra, hogy a jósnő beszélni sem akar róla, Alex meg eszméletét veszti és úgy kell hazavinni, majd a furaságok meg is kezdődnek. Azzal pedig talán nem árulok el nagy titkot, hogy főkarakterünket maga az Ördög szemelte ki magának, hogy testébe fecskendezze magvait - értsd: megdugja.

Az izgalmak a tovább mögött folytatódnak.

Sajnos ez a film több sebből vérzik, mint hősnőnk az Ördög karmolásait követően. A dolog ott kezdődik, hogy maga a történet nem túl acélos, hiszen jó néhányszor találkozhattunk már vele, igazából jobb kivitelezésben is. Másrészt pedig akadnak benne bosszantó logikátlanságok is, legalábbis engem egy-két dolog igazán zavart, persze lehet ezek apróságok, de olyan suta és hiteltelen tőlük az egész sztori.

Karaktereink például mindenféle logikát és józan paraszti eszet mellőzve cselekszenek. Teszem azt, ott a jósnős elájulás, ami után főhősnőnk x óráig nem tér észhez. Drága barátnője mit csinál? Semmit, pedig ilyen esetben minimum orvost hívunk, mert az ilyen nem normális. A barátnő pasija is egy kis seggfej, csak úgy, mint a csaj, akit dug, az ő viselkedésük sem feltétlen emberi.

Illetve ha már a negatívumok akkor jelezném, hogy picit lassúnak éreztem a történéseket folyását, sőt talán a vontatott még jobb kifejezés rá.

Ellenben akadnak ijesztő és jól kivitelezett jelenetek, amelynek eredetisége mellett mondjuk nem rántanék kardot, viszont az biztos, hogy rendben vannak és lehet őket szeretni, főleg annak fényében, hogy valószínűleg egy viszonylag kis pénzből készült filmről beszélhetünk.

Szereplőink nem túl megnyerőek, ez alól talán csak az Alex-et alakító Michelle Argyris a kivétel, legalábbis én őt bírtam, főleg amikor megszállta az Ördög. Persze nem mondom, hogy díj nyertes alakítást nyújtott, de legalább szimpatikus volt, amit csinált.

A kötelezőnek mondható ördögűzős rész pedig a szokásos kliséket hozta, de kiemelkedőnek nem nevezném, sőt a végével együtt inkább elcsépelt lett az is, bár ennek ellenére tetszett a befejezés, csak eredetiségre ott sem törekedtek.

A Devil Seed Greg A. Sager első rendezése volt és ehhez képest azért rendben van. Részemről 5 pontot kap, úgy gondolom egy közepesnél semmiképpen nem volt jobb, de egyszeri megnézésre egész jó és unalmasnak sem nevezném, a téma kedvelői pedig még örülhetnek is neki, ha felül tudnak emelkedni a produkció nyújtotta klisé halmazon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.