Tegnap már elkezdtük átnézni a Vomit Gore Trilogy-t, ma a második résszel folytatjuk a dolgot. A feladat ezúttal sem lesz egyszerű, már csak azért sem, mert a magát sátánistának valló ötletgazda és mindenes, Lucifer Valentine sem tudta igazán, hogy mit is akar ezekkel a 66 perces agymenésekkel kifejezni. Azért biztos ami biztos alapon, a DVD-hez mellékelt magyarázatot is, csak hát ha már az alkotónak kell izzadtságszagúan megfejtenie saját munkáját, az nem sok jót ígér.
De vegyük fel megint csak a szürke kötött mellényt és vastag keretes szemüveget, jöhet a pipa is, nyitott gondolkodás beizzít, és elképzelt művészlelkünk kíváncsian el is indul a Valentine által beígért utazásra a pokol legmélyebb bugyrai felé.

Ez a rész már egy figyelmeztetéssel indít, hogy itt bizony nem mindennapian erőszakos, és meztelenséget kendőzetlenül bemutató szexuális tartalmú témákkal fogunk találkozni. "Az a jó!", kiálthatnánk fel önfeledten, ha nem láttuk volna az első részt.

De tudjátok mit? A tovább mögött folytatom.

Angela ismét nekivág a pokol bugyraiban történő kalandozásnak, ebben segítségére van egy fejüknél összenőtt sziámi ikerpár, akiket rögtön szét is választanak egy fűrésszel olyan módon, hogy az embernek felfordul a gyomra... Kezdésnek nem rossz, aztán kissé visszább vesz a film, az ikrek a főszereplők, egy meztelen terhes nőt kényeztetnek, majd jönnek az Slaughtered Vomit Dolls stílusában ribik, akik ismét isznak, hánynak, mesélnek, majd kínok között kivégzi őket a két lány.

Van köztük pornóban több lehetőséget látó fiatal lány, aki énekelni szeretett volna mielőtt itt kötött ki, bulimiás prosti és lepukkant szépségkirálynő, és a gore idővel egy fokkal még brutálisabbá válik. Miközben a szereplők már teljes természetességgel pisálják le, és okádják pofán egymást, és a fejlevágás után belehányás az illető nyakába, vagy éppen a lékelt koponyából való ivás már megszokottá kezd válni, polipot is bevonnak a dolgokba, sőt még egy amúgy nagyon szép vörös térdű tarantulát is, akit egy hölgy puncijába varrnak bele valami okból.

A záró képek ezúttal nem lettek eltalálva, zavaros infókat kapunk arról, hogy Angela nagy Kurt Cobain rajongó volt, majd egy szőke csaj leszop egy igazinak tűnni akaró műbránert ami vért spriccel, és ennyi volt.

Elég nyilvánvaló Valentine szándéka, hogy még tovább feszegesse a határokat, de rettentően öncélúan teszi, hiába az amúgy érezhető előrelépés filmes szempontból minden területen, ha csak a botrányból akar megélni, és az ezekből szerezett reklámmal akar kult státuszt kicsikarni magának.

De még előttünk van egy rész, bármennyire is kényelmetlen a szék, az elképzelt művész úr szódabikarbónával felszerelkezve nekivág a harmadik résznek is további művésziességre vadászva, és ha már bekéredzkedtünk az elegánsan kócos haja alá megérteni, hogy hol tart a kortárs alternatív elmebaj, tartsunk vele, ennél rosszabb már úgysem jöhet. Holnap tehát jön az utolsó rész.

A pontokat illetően ezúttal is jár a négyes.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.