Mellek, vérengzés és Robert Englund. Azt hiszem már ennyi is bőven elég ahhoz, hogy a horror rajongók egy jelentős részének felkeltse a figyelmét, de nézzük csak szépen sorban. Ugyanis az előbbi kettő szinte egyenes arányban, és egyenes minőségben található meg a filmben, méghozzá magas színvonalon! És ugyebár itt van még nekünk a jó öreg Freddy, akit hozza a tőle elvárható alakítást, igaz, egy kissé elegánsabb szerelésben.

Sokak kedvenc gonosza ugyanis egy vérbeli amerikai polgárháborús városatyát alakít, aki déliként nem igazán kedveli a városkájában a hívatlan északi látogatókat, de ők bizony, nem meglepő módon, mégis odakeverednek...
Három főiskolás fiatal srác a tavaszi szünetben Daytona Bach felé veszi az irányt, de eltévednek és egy kisebb letérő miatt egy fura erdőszéli városkában találják magukat. Ez után az ezerszer ellőtt bevezetés után viszont nem egy baljós és vérfagyasztó helyre, hanem egy kifejezetten barátságos kis közösségre bukkannak, ahol úgy tűnik, hogy egy jó kis hagyományőrző konföderációs stílusú ünnep kezdődik. Csatlakozik még társaság az ünnepléshez; két lány egy meleg hapsival, akikkel útközben egy benzinkúton ismerkedtek meg, és egy motoros pár, akiket egy fekete férfi és egy kínai lány alkot, szóval nem elég, hogy északiak, még tetézik is bajt a déli kemény mag szemében. Önfeledt szórakozásról persze csak egy ideig lehet szó, azután pedig szépen sorban el is kezdenek hullani a fiatalok.

Folytatás a tovább mögött.

A történetről részletesebben beszámolni szerintem nem érdemes, ahogy az eltévedt szórakozni vágyó potenciális áldozatoknak, úgy nekünk nézőknek is hamar feltűnik, hogy ezzel a népséggel több szempontól sem stimmel valami. Bizonyos dolgokra még a film első felében fény derül, de a teljes megvilágosodás csak a végén jön el, igaz nem kell valami nagy csavarra számítanunk.

Kapunk egy minimális amcsi történelem órát is, egy nagy adag déli sztereotípiával megspékelve. Például a rasszizmus alap a város lakóinál, tipikus redneck hobbikkal ütik el az időt, és fellelhető náluk a bárányába szerelmes faszi, de az állatkínzás másabb módszereit kedvelő gyerek is. A férfiak nagy része szakállas és bendzsózik, a nők pedig szépek (de még mennyire) és mindenre kaphatóak, bár ez ugyanúgy vonatkozik az arra tévedt lányokra is. Ebből adódóan "pités" poénokra is számítani kell, de szerencsére nem túlozták el az alkotók.

Ám még mielőtt elvenném a kedveteket azzal, hogy ez egy gagyi szilikonközponú tinihorror, jöjjön a gore. A kivégzések ugyanis profin kivitelezettek, jóféle tanyasi módszereket alkalmaznak. Van itt végtagok leszakítása igazi lóerő segítségével, ember összenyomása prés alkalmazásával, csodálatosan kipukkanó szemekkel, póznával történő átdöfés hosszában és egyéb nyalánkságok. Igazából a műfaji értéket kizárólag ezek a jelenetek adják a filmnek, mert feszültségről, rémisztő hangulatról és úgy általában izgalommal teli percekkel nem találkozunk. A kellemes délutáni szórakozás azonban garantált.

A színészi játékkal nagy részt semmi probléma, mindenki hozza azt amit ez a tini/gore stílus igényel, de semmi extra. Englund beteg ahogy szokott, a Granny Boone-t alakító, megannyi horror filmből ismert, Lin Shayne talán egy fokkal még betegebb, és egy rövid beugró erejéig Eli Roth is feltűnik, hogy egy kis emlékeztetővel szolgáljon a Kabinláz című filmjéhez. Talán egyedül a falu bikája szerepében tündökölni próbáló Giuseppe Andrews az, aki helyére megfelelőbb embert is találhattak volna, a stílusa valahogy nagyon nem illik a szerephez, de ezzel kapcsolatban kíváncsian várom a hölgyek véleményét.

Készült egy folytatás is, 2001 Maniacs: Field of Screams címmel, az elsőhöz hasonlóan szintén Tim Sullivan rendezésében, amit ugyancsak érdemes levadászni mindenkinek, akinek tetszett a 2001 mániákus. Én bátran merem ajánlani, laza kikapcsolódás egyszerűen, hatásosan. Egy kövér nyolcas neki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.