Mindhárom évadban rendeztél részeket, hasonlít ez az évad az elsőre?

Van egy kis visszatekintés az első évadra. Akkoriban minden újdonságnak tűnt, amit csináltunk. Sokat vitatkoztunk arról, hogy ki maradjon életben, ki haljon meg és milyen hangulatú legyen a sorozat. Idén ugyanígy mutatjuk be Woodburyt. Mindig ugyanazok a felmerülő kérdések: mennyire legyen önellátó, mit szeretnének az ott élők és mekkora erőt képvisel maga a település.

Mi a titka a zombis jelenetek rendezésének?

Sokszor van rá példa, hogy nehéz kisilabizálni a forgatókönyvből egy könyörtelen zombitámadást. Annyi van leírva, hogy Rick és a többiek „elintézik a megmaradt járkálókat”, így az én dolgom kitalálni, hogy mit akarok, például mikor szúr le Daryl valakit, amikor kifogy a nyíl a számszeríjából. Mindig új dolgokat próbálok kitalálni a zombik kivégzésére, azt gondolom nagyon sok volt a fejlövés, megpróbáltam kitalálni valami mást is.

Mivel dobtad fel az akciókat?

Szeretek láttatni mindent, a zombik kinézetét, a módszereket, ahogy meg lehet őket ölni, mindezt a főszereplő szemszögéből. Ha Ricket követjük, amikor egy zombival kell küzdenie, akkor azt úgy mutatom be, ahogy ő látja. A néző úgy érezheti magát, mint egy meglepetésekkel teli elvarázsolt kastélyban.

Folytatás a tovább mögött.

Említetted, hogy nagy hatással volt rád Alfred Hitchcock. Van valami különleges hitchcocki momentum amit felfedezhetünk majd ebben az évadban?

Inkább úgy mondanám De Palmán keresztül kötődöm Hitchcockhoz, de ez végül is majdnem ugyanolyan. A negyedik epizódban elidőztünk Rick tervének bemutatásával és megvalósításával, azt hiszem ilyesmire gondolsz. Vagy amikor az unalmasabb részek hirtelen egy csapásra beindulnak. Ez is Hitchcock stílusára jellemző.

Ki a forgatás legnagyobb mókamestere?

A legmókásabb figura, aki mindenkit jókedvre derít és megnevettet a legfontosabb jelenetek alatt is, az Norman Reedus (Daryl – a ford.). Mindig valami vicceset csinál vagy bolondozik, hogy megnevettesse az embereket, mert azt szereti, ha mosolyognak. Egyszer megsérült a karja, de így is motorra kellett ülnie a következő részben. Kijött az orvos, hogy megvizsgálja és észrevettem, hogy még vérnyomásmérés közben is szívta a cigit. Tele van ilyen pillanatokkal a forgatás.

Már sokat hallottunk Woodburyről és a börtönről. Te sok időt töltöttél mindkét helyszínen, melyiket választanád, ha jönne a világvége?

Bár Woodbury körbe van kerítve, mégis sok olyan hely van ahol el lehet bújni kitalálni valamit, vagy felmászni valahová körbenézni. Alapvetően egy édenkertet hagytam magam mögött amikor eljöttem az ott forgatott részek befejeztével. A börtön lehetőségei nagyon behatároltak, amíg önellátóvá nem válik a növénytermesztéssel. Szerintem Woodburyt választanám, természetesen a kormányzó nélkül.

Fordította: Buzás Roland

Az eredeti interjút itt találhatjátok.

A The Walking Kedd rovatunk ajánlója a Magyar TWD Facebook Rajongói Oldal.