Az angol Attack of the Herbals már a címében is sejteti, hogy egy igen csak agyament hülyeségről van szó, amiből talán azt is kikövetkeztethetjük, hogy a stáb pénzben sem dúskált, legalábbis ilyenkor jön a B-terv, a már említett agyament hülyeség.

Nézzük, hogy miről is van szó. Történetünk elején a náci Németországban járunk, egy lepukkant laboratóriumszerű helyen, ahol a gonosz fasiszták éppen egy új csodafegyvert próbálnak ki, valamiféle szárított növény aromájával próbálják az embereket zombiszerű lényekké változtatni, már, ami a viselkedésüket illeti. A kísérletnek azonban egy rajtaütés miatt gyorsan vége szakad, a felhalmozott szárított növénykészletet pedig egy ládába pakolják, majd a tengerbe dobják, a kísérleti alanyokat pedig kivégzik. Pont.

Ezek után egy nagyobb ugrás következik, a jelenben találjuk magunkat és egy tengerpari álmos kis skót városkában járunk, ahová főhősünk, egy elsőre nem feltétlen szimpatikus srác hosszú idő után hazaérkezik a nagyszüleihez. Hősünk évekkel ezelőtt hagyta el a helyet, majd a tanulmányai elvégzése után most visszatért, hogy szülővárosában kezdjen valamit az életével. A nagyszülők erőteljesen próbálják rávenni, hogy a tulajdonukban lévő postán álljon munkába, ami már csak azért is célszerű lenne, mert az ingatlant egy dúsgazdag és gátlástalan skót szoknyás tag szeretné felvásárolni, hogy a helyére kaszinót építsen. Tudjátok, ahogy az lenni szokott. 

Hősünk ellenlábasának jó esélye is van arra, hogy megkaparintsa az épületet, hiszen az csődközeli állapotban van, ám ekkor Jackson és egy barátja rátalál a háború idején vízre bocsájtott kis ládikára benne, a csodatevő növénnyel. A srácok úgy érzik megütötték a főnyereményt, hiszen a növényből remek teát lehet készíteni, a helyiek pedig igen csak rákattannak a finomságra, sőt mi több egy idő után már-már létezni is alig tudnak nélküle. A sok szlopálásnak pedig meg is lesz az eredménye, a helyiek ugyanis hamar őrült, vérszomjas lényekké változnak, akik a még meg nem fertőzöttek lemészárlását tekintik főcéljuknak.

Folytatás a tovább mögött.

A picit hosszúra sikerült bevezető után ígérem egy picit rövidebb leszek. Nos, milyen is az Attack of the Herbals? Talán pont olyan, mint amit várhattunk tőle, agyament és kis pénzből készült produkció.

Igazából szerintem az esetek egy részében egyikkel sincs baj, hiszen jó néhány példát láttunk már arra, hogy ez működik és tulajdonképpen ez a film is ezek közé a példák közé sorolható.

Ami baj, hogy meglehetősen nehezen indulnak be az események... az elején a karakterekkel ismerkedhetünk meg egy kicsit, sőt talán már jobban is, mint azt szeretnénk és velük kapcsolatban próbálnak meg humoros helyzeteket teremteni a készítők. Ezek szerintem nem minden esetben működtek, sőt néhol kifejezetten sablonosra sikerült a dolog, talán a skót szoknyás ''fő gonosz" alakja is ilyen, bár tény, hogy néhány poén hozzá is köthető. Az például, hogy a "csicskása" egy idős hölgy, egész jó gag volt.

Ez a picit unalomba fulladás egyébként olyan 40-45 percig el is tart, ám, akik addig kitartanak azért kapnak egy kisebb vérengzést, persze szigorúan low-budget üzemmódban. Ennek köszönhetően egyébként leginkább vérrel leöntött embereket láthatunk, különösebben durva jelenetek nélkül, hiszen ezeket igyekeztek olyan szögből mutatni, hogy ne sokat lássunk belőlük, csak a fröccsenő vérhez legyen szerencsénk. Ettől nyilván egy kicsit minőségileg romlott a produkció, viszont, ami dicséretes, hogy az itt ellőtt poénok már jobbak és humorosabbak, mint a korábbiak.

A maga módján szórakoztató kis alkotás ez és ha már szép szavakat írok, akkor kiemelném azt is, hogy a fényképezés elég szépre sikerült, ezen a téren talán a low-budget hatás sem annyira érezhető, ellenben mondjuk a Rise of the Animals fényképezése (és vágása) többnyire borzalmas volt.

A rendezést David Ryan Keith vezényelte, aki eleddig 3 rövid horrorral adott életjelet magáról, azok egyébként hasonlóan vicces próbálkozások voltak. A forgatókönyv ötlete pedig szintén Keith javára írható.

Az az igazság, hogy egy kis pihent agy nem árt ehhez a filmhez, viszont mivel nekem meg van, így élveztem a műsort, persze az elején lévő vacakolást leszámítva. Ha picit kurtábbra vették volna a játékidőt talán még több pontot is kiszórtam volna, így viszont egy 3/10-et ér nálam az Attack of the Herbals, amit persze szigorúan csak azoknak ajánlanék, akik szeretik az olcsó költségvetésből készült baromságokat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.