A War of the Dead első ránézésre egy egész jól szituált zombihorror képét keltette, viszont már itt az elején leszögezném, hogy a helyzet ennél picit talán bonyolultabb, hiszen az egy dolog, hogy a közönség részről nem feltétlen volt egyértelműen pozitív a visszajelzés, másrészt pedig ezek a zombik nem a megszokott klasszikus értelemben vett agyhalottak.

De mielőtt ebbe belemennék nézzük a sztorit:

A második világháborúban járunk, történetünk elején pedig egy csapatnyi katonát látunk, akik határozottan tartanak egy cél felé, hogy teljesítsék aktuális küldetésüket. Az orosz erdők mélyén lopakodnak, haladnak méterről méterre, ám csak hamar feltűnnek az ellenfél marcona vitézei is, akik gépfegyver tűzzel jelzik, hogy ők bizony elég kemények. Az összecsapás eredménye nem túl fényes, katonáink nagy része odaveszik, így az akció is veszélybe kerül, ám a rangidős tiszt úgy dönt, hogy folytatják a küldetést és tovább menetelnek céljuk felé. Az ötlet persze nem olyan jó, mint amilyen Rambo-s, mivel hogy pár méter múlva zombi horda bukkan fel és még jobban megtizedeli a már amúgy sem nagy fős társaságot. Innentől kezdve pedig már tényleg csak maréknyi katona marad, akikért izgulhatunk és akiknek az élete továbbra sincs biztonságban, hiszen a zombik nem akarnak elfogyni. A megmaradtak pedig a túlélésen túl szeretnék felfedni az élőhalott katonák titkát is.

A tovább után folytatom.

Azt hiszem a történet nem hangzik feltétlen acélosnak, sőt egy picit talán a Helyőrségben látottakra is hajaz, ami mondjuk persze koppintásnak koppintás, de legalább egy jó produkcióból lopnak.

No tehát a zombik. Igazából arra, hogy hogyan is terjedt el a kórság lényegében választ kapunk, egész jó választ, viszont ezúttal nem a csoszogós, lassú, de valahol mégis fürge élőholtakhoz van szerencsénk, hanem bizony akrobatikus mutatványokra is képes, kifejezetten gyors agyzabálókhoz, akikre talán még ez utóbbi jelzőt sem használhatjuk, hiszen nem feltétlen az egy megzabálása és a kibelezés a céljuk, hanem inkább bunyózni szeretnek. Egyébként ők meg a Devil's Playground-ba látott zombikra hasonlítottak, azok voltak ennyire gyorsak és ügyesek.

Ezekkel a bunyókkal egyébként a legnagyobb baj, hogy nem igazán látjuk őket, mondjuk nem az a baromi közelről fényképezett és másodpercenként új bevágás feelingről beszélhetünk, de picit lehetett volna ez jobb is.

A fényképezés egyébként szép, ettől eltekintve, sőt akadnak érdekes kameranézetek is, amikor például mintha nem vízszintbe lenne a készülék. Szerintem ötletesek és izgalmasak voltak ezek a megoldások. Mondjuk a film eleji, néha fekete-fehérre váltó képet nem értettem, nyilván archív feelinget akartak adni az egésznek, de hogy fél perccel később meg megint színes, majd megint fekete-fehér; hát így inkább csak furára sikerült.

Szereplőinkkel különösebb gondjaink nem lehetnek, ahogy a történet is szépen halad előre és viszonylag pörgős, izgalmas az egész, jó néhány akciódúsabb jelenettel, ezek meg azért segítenek feledtetni az egyébként nem túl erős sztorit. 

Mondjuk azt mindenképpen megjegyezném, hogy ezek miatt ez a produkció inkább tűnik akciófilmnek, mint horrornak. A háborús feeling egyébként nem volt rossz, mondjuk ilyen téren alacsony az ingerküszöböm, mert kevés háborús filmet nézek, de nekem tetszett.

A rendezést Marko Mäkilaakso vezényelte, akinek ez volt az első nagyfilmje, de már készül egy TV-s produkció is a Deadly Descent, bár ez mondjuk inkább szintén akciós lesz, illetve 2013-ban egy akció-thriller is várható a No Time to Die, szintén a finn rendezőtől.

Összességében szerintem nem volt ez rossz. Nyilván a világot a büdös életben nem fogja megváltani, de, mint célozgattam rá nem válik unalmassá, ami mindenképpen előny és habár lop innen-onnan, attól még jó marad. Részemről egy 6 pont jár a filmnek, mert ébren tartott, szórakoztatott és azzal sincs bajom, ha a zombik viselkedését néha egy picit átértelmezik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.