Az Éjszakai őrség egy igazán különös film, hiszen egy részről egy remek orosz alkotás, amely igazából az akció és a fantasy határán mozog, de egy kis horroros árnyalat is befigyel. Más részről pedig egy sokszor összezavaró és talán picit érthetetlen film. De mielőtt ebbe belemennénk nézzük gyorsan a sztorit.

A sötétség és a fény erői harcolnak egymással, régóta folyik ez a harc, de győztest még nem sikerült hirdetni. A nagy összecsapás is döntetlenre áll, amikor a fény erőinek parancsnoka úgy dönt, hogy a legjobb lesz, ha békés megoldást próbálnak választani, így legalább nem gyilkolják le egymást feleslegesen. Megalakul hát az éjszakai őrség, a fény harcosaiból, akik arra vigyáznak, hogy a sötétség katonái ne geciskedjenek, illetve megalakul a nappali őrség is, aki ugyanezt csinálja csak pepitában.

A tovább után folytatom.

Ehhez az alaptörténethez kapjuk aztán meg Antont, főhősünket, akiről kiderül, hogy szintén más. Na nem buzi, csak ő is "harcos", mint később kiderül a fény csapatát erősíti és az sötétség embereire vadászik. Viszont mielőtt ezt megtenné, gonosz dolgot művel, ugyanis a sztori elején meg akarja öletni egy fekete mágus nénivel a feleségét és annak még meg nem született gyermekét, mert hogy az meg másé. De nem a Tamásé. Haha.

Terve viszont dugába dől, majd ugrunk is 12 évet az időben, amikor is Anton már ténylegesen az éjszakai őrség tagja. A csapatával vadászgat bőszen, de ami ennél is lényegesebbnek tűnhet, az az, hogy a legenda szerint hamarosan eljön a Hatalmas, aki vagy a sötétség vagy a fény oldalára áll és így az adott oldal nyeri majd a csatát.

Igen, ez tényleg elég fantasy-s, bármennyire is szeretik ezt horrornak hirdetni, nyilván a műfaj elemek jelen vannak és részben horror ez, de picit erős túlzás csak horrorként tekinteni a filmre.

Huh. Hát a történet igazából egy régi klasszikusba, a jó és a rossz harcába van ágyazva, más elnevezésekkel és egy-két csavarral, de itt is a szokásosról van szó. A jó meg a rossz harcol és az egyik előbb vagy utóbb, de győzedelmeskedik.
Nem túl eredeti, viszont lehet szeretni, de nem is magát a sztorit, ugyanis az néhol meglehetősen zavaros... továbbmegyek, talán érthetetlen ez pedig sokszor azt eredményezi, hogy csak pislogunk, hogy "most akkor mi a picsa is van?"

A sztorinak ez a hibája a karakterekre is rátelepszik. Nyilván a főhősünk Anton, akit ennek ellenére nem igazán ismerünk meg a két óra alatt és eléggé elnagyoltan mutatják be nekünk, holott szerintem a filmnek ez fontos célja kellett volna, hogy legyen, mivel ugye trilógiáról beszélhetünk - aminek a többi része is kijött . és hol mutatsz be egy főkaraktert, ha nem az elején. Ezt a részt így picit furának éreztem..

Viszont annak ellenére, hogy a sztori nem áll kifejezetten erős lábakon és a karakterek sem feltétlen maradéktalanok (a színészekkel egyébként nincs baj, egyáltalán nincs), a látvány mégis magával ragadó. A kamerakezelés, a fény-árny játék, a fényképezés, a színek, mind remekül eltaláltak. Nyilván érződik rajta, az, amit pölö Bekmambetov-tól a Wanted-ban láthattunk. (Kíváncsi is vagyok, hogy ez mennyire lesz benne az Abraham Lincoln-os vámpíros filmben, nyilván Bekmambetov nem hazudtolja meg önmagát, csak így belegondolva abba a környezetbe picit életidegennek érezném ezt, na de majd meglátjuk.)

Az akciók jól kidolgozottak és többségük baromi jó, gondolok itt a bagoly átalakulására, többek között. A CGI teljesen rendben van. Általában fanyalgok a CGI miatt, hiszen a filmek többségében szar az egész. Ami már csak azért is érdekes, mivel egy-két amatőr kisfilmben jobb CGI-t lát az ember, mint egy amerikai produkcióban, nyilván persze nem nagy mozi filmekről beszélek, de akkor is érdekes ez.

Egyébként a sztorira visszatérve egy picit: azért a szűk két óra végére egy kerek egész történetet kapunk, a szálak összeérnek, csak picit zavaró volt, hogy addig egy hangyányit nyögvenyelősen vezetett az út. 

Ami pedig a pontozást illeti részemről ez egy 6 pontos film. A látvány pazar, a film pedig egész tempós, viszont ezt a tempót nem feltétlen a sztori adja, hanem a már említett kamerakezelés, a zenék és hasonlók, ez pedig nem feltétlen jó, hiszen a történet nem teljesen egyértelmű és néha-néha érdektelenné is válhat a néző szemében. Ennek ellenére egyszeri megnézésre mindenképpen ajánlott a film, már csak azért is, hogy lássuk, hogy néz ki egy orosz horror, erős fantasy hatással.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.