Sajnos a blogon meglehetősen ritkaságszámba mennek az ázsiai horrorfilmek, viszont a Muoi című dél-koreai, vietnámi koprodukciós alkotás ezt a tátongó űrt hívatott betölteni. Bár picit érdekes ez a film, ugyanis azt hiszem az ázsiai filmeknek van egy fajta varázsa, bája, sőt ugye keleten általában dramaturgiailag is eltérnek a nyugati megszokástól. Na most persze, hogy ez horrorban mennyire érhető tetten már más kérdés, talán a japán horrornál ez egyértelműbb, viszont a dél-koreai produkciók esetében nem feltétlen vehető észre ez a különbség. Mondom ezt úgy, hogy nem sok dél-koreai horror van mögöttem, de mindenesetre az eddigi tapasztalatom ez. 

Mondjuk azért egy kis keleti varázsa van a filmnek, ami ugye egyértelműen a szereplőknél kezdődik, illetve a történet maga is kap egy kis ázsiai színt, a helyszínek meg ugye pláne tükrözik az ottani hangulatot.

Történetünk egy írónőről szól, aki legújabb könyvén dolgozik, amelyben a Muoi-átkot szeretné feszegetni, bemutatni az olvasóinak. Az átok egy vietnámi legenda, egy Muoi nevű lányról szól, aki szerelmes lett egy házas festőművészbe, akinek a felesége rájött a csalfaságra és bosszúból eltörette Muoi bokáját és savat öntött az arcába, Muoi pedig szégyenében felakasztotta magát, de előtte még megesküdött, hogy a síron túlról is bosszút áll. Hát egy jobb fajta Barátok Közt epizód nem tartalmaz ennyi intrikát, még akkor sem, ha Berényi Klaudia a játékidő 80%-ban a képernyőn van, szóval ezért már jár egy piros pont.

Na, de hogy hogy sikerült mindezt megvalósítani, azt a tovább után "mondom".

Szóval ugye a drága íróasszony ezt a történetet szeretné még jobban megismerni, amiért egy barátja invitálására el is utazik Vietnámba és egyre jobban és jobban elmerül Muoi életének történetében.

Persze az átokról hamar kiderül, hogy minden szava igaz, sőt mi több Muoi szellemét az ügyesebbek akár segítségül is hívhatják saját bosszújukhoz. A történetbe jobban nem is igazán szeretnék belemenni, ezúttal ugyanis igyekszem elkerülni a spoilereket, úgy hogy inkább arról hablatyolnék, hogy hogyan is sikerült a megvalósítás.

A Muoi számomra egy picit lassabb menetű volt, ami ennek ellenére semmiképpen nem nevezhető unalmasnak, sőt egy-két kifejezetten ijesztő jelenetre is futotta, amihez mondjuk a hanghatások nagyban hozzájárultak, de hát ez sok helyütt így van.

A történet szerencsére egy-két csavart is takar, amelyektől ha az állunk nem is pottyan a földre, azért meglepőek a maguk módján és jó irányba viszik a sztorit, aminek következtében a végkifejlet is teljesen rendben van, sőt őszintén szólva kifejezetten jól sikerült.

A színészi játékokkal sincs különösebb probléma, bár viccesen megjegyezhetném, hogy a szereplők jaj de milyen egy formák, de az etikátlan lenni. Na tessék mégis megtettem.

A rendezést egyébként a szép nevű Tae-kyeong Kim vezényelte, akinek 2004-ből van egy másik horrorja is a Ryeong, illetve hamarosan piacra kerül a Don't Click című legújabb filmje is, amely szintén horror kategóriás és a név ellenére az is egy dél-koreai darab lesz.
A forgatókönyvet pedig Kim és a szintén jó nevű Zizak írta, utóbbinak az első és eddigi egyetlen szkriptje volt a Muoi.

Végül pedig jöjjön a pontozás, ami esetünkben 6/10, hiszen korrekt darab ez, az pedig talán közhely, de mégis leírom, hogy az ázsiai horror szerelmesei mindenképpen vessenek egy bő 90 perces pillantást a filmre, megéri.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.