Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Horror Classics: Halloween - A rémület éjszakája (1978) - Halloween

2012.05.03. 18:56 FroG

Ismét egy új rovatot üdvözölhetünk a blogon, amelyben a horrorfilmek nagy klasszikusait vesszük majd szemügyre. A bevezető írást FroGnak köszönhetjük, aki a Halloweent választotta elsőnek.

A horrorfilmek egyik legelterjedtebb válfaja a slasher alkategória, melynek legfőbb sajátossága (az elképesztő vérengzésen kívül) a néma gyilkos alkalmazása, mint főgonosz. Ezen stílus egyik legkiemelkedőbb ékkövével , a Halloweennel kezdem meg a pályafutásom a blogon.

Halloween a kelet-amerikaiak talán egyik legérdekesebb ünnepe, ilyenkor a gyermekek jelmezbe öltözve járják a várost, egy kis potya édesség reményében. Ezen az éjszakán szabadul el Michael Myers , a bomlott agyú sorozatgyilkos egy kisvárosi elmegyógyintézetből. A hidegvérű, félelmetes férfinak csak egy cél lebeg a szeme előtt; minél több ártatlan élet kioltása. Maszkos fő gonoszunk útján hullákat hagy maga után, és látszólag megállíthatatlan...

John Carpenter klasszikusa megjelenésekor hatalmas port kavart, hiszen mérhetetlen brutalitása mai szemmel sem tűnik gagyinak , sem mennyiségben, sem minőségben. A rendezés egyébként elképesztően jó, Carpenter végig biztos kézzel tartja a gyeplőt, következetesen tárja elénk cselekményt. A rendező által írt forgatókönyv is jól el lett találva, üres járatok, időhúzó jelenetek, és logikátlan baromságok sincsenek, valamint a film párbeszédei is jók.

Folytatás a tovább után.

A legkiemelkedőbb pozitívum azonban mégis a hangulat, amely végig feszült, már-már nyomasztóan. Ezen hatás elérésnek  legkiemelkedőbb eszköze gyilkosunk, Michael Myers, aki megjelenése már önmagában vérfagyasztó, a fehér , kifejezéstelen maszk a mai napig a frászt hozza rám, plusz áldozataival is erkölcstelenül bánik el. Ezen gyilkosságok közül egyértelműen az első jelenet a legkiemelkedőbb, amelyben az elkövető szemszögéből láthatjuk egy lány lekaszabolását.

A film színészi játékok terén is jeleskedik, itt legfőképp a főszereplő nőt játszó Jamie Lee Curtis említhetjük meg, aki perfekt beleéléssel hozza a karakterét. Rajta kívül még Donald Pleasence emelendő ki, ő alakítja a Michaelt üldöző orvost.

Összességében a film legfőbb sikere abban rejlik, hogy minden klappol, techikailag kifogásolhatatlan, végig nagyszerű kameramunka, vérfagyasztó hangulat, és tapintható feszültség uralkodik. Ezt csak tetőzi az azóta már klasszikussá vált filmzene, amelytől garantáltan mindenkinek borsódzani kezd a háta. A Halloween egy műfajteremtő klasszikus, melynek érdemei elvitathatatlanok a slasher kivirágzásában. A karakterei remekek, főleg Michael Myers, a szótlan, hidegvérű gyilkos, aki a mai napig hatalmas kultuszstátusznak örvend.

Végső ítélet: 9/10 (Mivel a film bár rendkívül profi, 1-2 helyen sántít egy kicsit)

Címkék: 1978 gyilkos sorozatgyilkos amerikai film slasher 9/10 ajánlók

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr784483103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Syracuse 2014.11.01. 12:41:23

Én az egész sorozatról osztanám meg gondolataimat.
Imádom a Halloween-filmeket, kívülről fújom az összes részt, mégis minden október utolsó hetében maratont tartok. Az egy-egy filmben fellelhető hibák ellenére a történet is szerintem jól van összerakva - a H20-ig. '98-ban Laurie bosszút áll bátyján az elmúlt 20 évért, és tökéletesen le van zárva az egész széria. A remake-et is szeretem, de így, ilyen formában a létjogosultsága 0, semmi értelme nem volt leforgatni egy olyan sorozat újragondolását, amit SOHA NEM FEJEZTEK BE.

2002-ben úgy döntöttek - szerintem rosszul - hogy még egy bőrt lehúznak Myers történetéről. Nem kellett volna, de ha már megcsinálták, oké. Elfogadom, hogy Laurie rossz inast nyírt ki a 7. részben. Elfogadom, hogy végül Michael eléri célját, megöli a húgát, körbeér a történet. Elfogadom, hogy a régi Myers-házban tengeti a napjait. Elfogadom, hogy kicsinálja az Éjjel-nappal Haddonfield nyikhaj stábját - akik kvázi betolakodók. Elfogadom, hogy a netes közönség dönt a szereplők sorsáról. De a befejezést egyáltalán nem fogadom el, a történet utóéletét ismerve.
A Resurrection-t kétféleképpen fejezhették volna be:
- A nigga pofázik Michael megégett teste mellet, végefőcím. Ha akarom él, ha akarom halott - ha lesz folytatás él, ha nem folytatják halott. Ügy lezárva.
- Michael teste fel van darabolva a g.cibe, meg is mutatják nekünk, sőt azt is, hogy ő az. Meghalt. Kész. Vége.
Nem, ők inkább benyomták a hullaházas jelenetet, és a sorozat folyamán másodszor lett vége úgy filmnek, hogy MICHAEL MYERS EGYÉRTELMŰEN ÉL. Folytatni kell a sztorit, mert egyáltalán nincs vége.
A következő tények együttvéve ráadásul egyértelműen egy lezáratlan ügyre utalnak:
- Laurie fia életben van - mondjuk gőzöm nincs, ő hogy került a képbe, hiszen ha a lányát Haddonfieldben hagyta, akkor annak két évvel fiatalabb öccsét mi a viharért vitte magával Californiába, ha megjátszotta a halálát?
- Jamie gyermeke szintén él és virul.
- Michael Myers is él, miért ne irtaná ki családja megmaradt részét is?
Sőt, ha kötekedni akarok, akkor még Tommy Doyle is él, bár ő nem rokona Michaelnek, de az első részben sikertelenül próbálta meg eltenni láb alól.

Így nem lehet egy ilyen hosszú időt megélt sorozatot lezárni, és szerintem nem is ez volt a céljuk, csak a kis valóságshowjuk annyira kevés bevételt hozott, hogy inkább jegelték az egészet.
Ezek fényében a Rob Zombie által leforgatott remake értelmetlen, le kellett volna zárni a szériát, és utána nyugodt szívvel meg lehetett volna csinálni az újragondolást. Ez nem csak szúrja a szemem, hanem már ki is vájta, és egyenként feldugdosta a seggembe.

Tudom, hogy hosszú voltam, de valahol ezt is ki kellett eresztenem magamból.