Mi történik akkor, ha pár fura hajú, magukat punknak nevező fiatal egy elhagyatott nejlongyárban akar egy egetrengető bulit tartani? Ez ugye függ attól is, hogy milyen filmről beszélünk, ha pornó akkor dugni fognak a gyárban, ha valami romantikus töltetű, könnyfakasztó alkotás, akkor néhány csavar után a fiú meg a lány (legalábbis beszéljünk erről a konzervatív felállásról) egymásba szeret és aztán dugnak (de ezt sajnos nem mutatják), ha pedig horror filmről van szó, akkor dugnak és utána - rosszabb esetben közben - elhalnak. Hát nem túl változatos. Esetünkben azonban horror filmről van szó, még hozzá egy olyanról, amiben van pár gonosznak maszkírozott statiszta, akik szerepük szerint nem szeretik a punkokat.

 

A film első része merő unalom, azt is mondhatnám, hogy fos, de az mégsem lenne etikus. Jó mondjuk az elején szaladgál egy néni pár nejlon darab között, meg jön a gonosz, meg egy rendőr is, lehet tippelni, hogy ki marad életben. Utána pedig elérkezik a fővonal: Hőseink, a kócos kis ördögök betörnek a gyárba a már említett buli okán. A szőke csaj, a kakastaréjos szőke srác, a szemüveges csaj, aki nem is tűnik punknak, a dagadt srác, aki nem is tűnik színésznek és a fekete srác, aki Shaquille O'neal-re hasonlít, de csak picit, ja meg a leszbi, akiről később kiderül, hogy biszex, na nem mintha ez sokat számítana. Díszes, sablonoktól mentes társaságról beszélhetünk, és aki felfedezte ebben a mondatban az iróniát az ügyes. A párbeszédek is színvonalasak... persze tudom én, hogy ez horror film, de na, mégse fossuk már csak úgy ki a hülyeséget, persze lehet a punkok ilyenek. Ki tudja. 

 

Az unalom egyébként egészen addig tart amíg fel nem tűnnek a gonoszok. Esetünkben van egy-két elég ronda és fehér, viszonylag fogatlan izé, akik valószínűleg a Mónika-show után itt kaptak szerepet, illetve rajtuk kívül van egy amolyan főgonosz, aki a fején lévő vödörnek köszönhetően érdemelte ki a státuszát és valószínűleg még csúnyább lehet, mint a többi, mert mégis csak ott a vödör. Na meg van egy nagy kloffolója, ami megint csak státusz szimbólum lehet. 

 

A szereplők egyébként pont azok a fajták, akikkel valószínűleg épeszű ember nem tud együtt érezni, kifejezetten igénylik a halált, és már az 5. perctől azt várjuk, hogy ez minél előbb történjen meg. Csalatkoznunk pedig nem kell. Egyébként azok a bizonyos "darálós" jelenetek egész jók lettek, erre legalább odafigyeltek a készítők. A nagy gondom az, hogy más érdemre méltó dolgot nem is nagyon tudnék megemlíteni, aki szereti a gore-t, azoknak ajánlom a filmet, a szereplők tényleg baromi idegesítőek, de úgyis meghalnak. Aki pedig nem szereti a gore-t és van otthon damilja meg színes kisgyöngyei, az inkább csináljon valami szép nyakláncot, többet ér.

 

A rendezést Stacy Davidson-nak köszönhetjük, aki egyébként a vizuális részekért is felelt és legalább azt a részt egész jól oldotta meg, egyébként neki ez a film a második rendezése, az első a Domain of the Damned című hasonlóan izgalmas alkotás.
A forgatókönyvet ő és Ted Geoghegan jegyzi, aki a Don't Wake The Dead, valamint a The Disco Excorcist filmeket is írta.

 

A főbb szerepekben pedig Ashley Kay (Domain of the Damned), Peyton Wetzel (Tiszta vér) és Brent Himes (Domain of the Damned) lődörög többek között.

 

Ami pedig a pontokat illeti 3/10, mert annál nem igazán ér többet.