Jaume Balagueró spanyol rendezővel készítettek egy interjút a bloody-disgusting-os srácok, aminek fordítását olvashatjátok a tovább után.

A rendező filmjei közül a [REC] 1. és 2. része biztos sokaknak ismerős, de a Frágiles című horror, valamint, a Darkness című angol nyelvű darab is az ő nevéhez köthető. A rendezőt az austini Fantastic Fest nevezetű rendezvényén csípték el, ahol legújabb filmje, a Sleep Tight kapcsán volt jelen. 

Kérdezgették erről a filmről is, de a jövőbeli tervek, illetve a [REC] is szóba került. 

A tovább után ezt lehet olvasgatni, az eredeti interjút, pedig itt találjátok.

BD: A To Let (spanyolul: Películas para no dormir: Para entrar a vivir) című filmedet kivéve, az a jellemző, hogy az alkotásaidban rendre feltűnik a természetfeletti. Tudatosan vonzódsz ehhez a témához? De mi késztetett arra, hogy a Sleep Tight-ban (Mientras duermes) szakíts ezzel?

Balagueró: Nincs ebben semmi tudatos, nem volt ez tervszerű, de amikor elolvastam a Sleep Tight forgatókönyvét, akkor azt nagyon nagyon érdekesnek találtam, mivel tele volt feszültséggel és bizonytalansággal. És ez más volt mint az eddigiek, szóval egy kihívás volt számomra ez az egész. Ezért úgy döntöttem, hogy megcsinálom a filmet. Aztán igen volt az a másik realisztikusabb horrorfilmem Spanyolországban, az otthon ment is a TV-ben, itt azt hiszem csak DVD-n adták ki.

BD: Igen a  Films To Keep You Awake szett-ben. 

Balagueró: Na az inkább realisztikus volt, mint természetfelettis. De voltaképpen azt gondolom, hogy a Sleep Tight nem is igazán horror, inkább egy valóságosabb suspense film.

BD: A Sleep Tight előtt a [REC] film első két részét készítetted és azok közül mind a kettő zárt helyen játszódik. Szándékosan történt ez az egy helyszínes felállás? Esetleg vonz Téged valami a klausztrofóbiában? 

Balagueró: Nem igazán. Nagyon szeretem, de ez csak véletlen volt. Az első rész olyasmi környezetben játszódott, mint a To Let, egy épületben Barcelona közepén és javarészt belső helyszínen dolgoztunk. Aztán pedig úgy döntöttem, hogy a következő részt is Paco Plaza-val csináljuk meg. Egy olyan filmet akartunk, ami egy sajátos nézőpontból rendelkezik és valósnak hat, mint mondjuk a Cannibal Holocaust, vagy mint itt Amerikában a...

BD: Az ideglelés?

Balagueró: Így van. Valami olyat akartunk, ami úgy néz ki mint egy élő TV riport. Szerettük volna megtalálni a módját annak, hogy ráijesszünk az emberekre, bevonjuk őket a történetbe, de közben azért mégis szórakoztató legyen. Ezért számunkra tökéletes volt, hogy egy épületben dolgozhattunk, mivel az volt a terv, hogy megpróbáljuk a költségeket lent tartani és az, hogy tudjuk irányítani ezt az egészet.

Ezért hát tényleg alacsony költségvetésre volt szükségünk, úgy hogy tökéletes volt számunkra a helyszín. Aztán megkaptam a Sleep Tight forgatókönyvét, de az mellékes volt, hogy az is egy épületben játszódik. Na de, a következő filmemet mostmár nekem kell kiválasztani és csinálni valamit, ami nem csak egy épületben játszódik, mert az emberek azt fogják hinni, hogy valami megszállott vagyok. 

BD: A Paco Plaza rendezése a [REC] harmadik epizódjában lezárul. Az Apocalypse-n (4. rész) fogsz még dolgozni?

Balagueró: Persze, már dolgozunk az utolsó rész forgatókönyvén, mert, hogy az Apocalypse-szel lezárul a sorozat.

BD: Abban is elhagyjátok az egy épületes felállást, mint a Genesisben?

Balagueró: Erről aztán nem igazán tudok mit mondani, mert a forgatókönyvön még dolgozunk, de annyit talán elmondhatok, hogy egy igazán új környezetbe kerül az egész. Nem Barcelonába, egy világvégés Barcelona fura lenne. Valami más helyre, ami teljesen új lesz.

BD: Láttad a [REC] amerikai változatát?

Balagueró: Csak az elsőt, a másikat még nem.

BD: Térjünk vissza a Sleep Tight-hoz, számomra az egész filmben Luis Tosar (César) alakítása a csúcspont. Az elején a karakter csak egy szerencsétlen ember, aki szeretne cserélni valakivel, aki elégedett az életével, mert César egyáltalán nem az a sajátjával. És az teszi őt olyen szerencsétlenné, viszont mégis leszámol ezzel. Mire figyeltél oda a válogatáson?

Balagueró: Amikor a forgatókönyvet olvastam, azt éreztem, hogy ez egy igazán összetett szerep. Valaki olyanra volt szükségünk, aki egyszerre visszataszító, nyugtalanító és kellemetlen. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy karizmatikus legyen, hogy legyen vonzó, ami azért elég ellentmondásos. Ez mind nekem a rendezőnek, mind a színésznek egy hatalmas kíhívás volt. Luis Tosar-t már ismertem, Spanyolországban ő egy igen nagy sztár. 2 évvel ezelőtt az egyik filmjével Goya díjat nyert. Tudod mi az a Goya díj?

BD: Persze, a Spanyol Oscar díj.

Balagueró: Így van. A Cell 211-t láttad már?

BD: Nem, még nem.

Balagueró: Nos, ez egy börtönben játszódó film, amiben Luis Tosar egy rabot, egy bűnözőt alakít. Nagyon erőteljesen és jól teszi mindezt, egy csapásra népszerű lett. Persze már előtte is népszerű volt, de ezután a film után hirtelen még népszerűbb lett Spanyolországban. Erős, okos, értelmes, a tökéletes választás César szerepére.

BD: A film időben picit érdekesen játszódik. Ugyanis nem a legelején kezdődik a történet, hanem a néző bekapcsolódik egy ponton, és később derülnek ki dolgok. Miért döntél amellett, hogy a történetet a közepén kezded, ahelyett, hogy a legelejétől tetted volna?

Balagueró: Mikor először olvasta a forgatókönyvet, már akkor is azt gondoltam, hogy az a rész a legjobb benne, mert ez összezavarja a nézőket. Az elején, még azt hinnéd, hogy a a két szereplő, Clara és César szeretők, hiszen egy ágyban vannak. Nagyon érdekes volt így kezdeni a filmet, mert így azt lehet gondolni, hogy egy normális kapcsolat van köztük, aztán pedig a néző később jön rá, hogy ez nem is igaz. A srác egy portás, és mikor először látod őket beszélgetni rájössz, hogy nem is szeretők. Érdekes volt így kezdeni, egy kis felfedezni való résszel. Úgy gondoltam ez a legjobb módja annak, hogy elkezdjük a történetet.

BD: Általában a filmjeidet te írod és rendezed, most azonban Alberto Marini forgatókönyvével dolgoztál. Nehéz volt a Te képedre formálni a sztorit? Sok változást csináltál?

Balagueró: Igen általában a filmjeimet én írom, vagy legalábbis részt veszek az írásban, mert ettől lesz sajátos a film, mivel már írás közben a filmen gondolkozom. De ha szembe találom magam egy olyan forgatókönyvvel, amit érdekesnek tartok, akkor nem okoz problémát az, hogy filmet csináljak belőle. Alberto szövegkönyve igazán lenyűgözött, nem tudtam kiverni a fejemből, ezért hát úgy döntöttem megcsinálom. Néhány változást véghez vittünk. Az első változat például hosszabb volt és César volt a "mesélő". Úgy gondoltam ezt a narrálást jobb lesz kihagyni és a sztorit egy az egyben bemutatni.

BD: A [REC] előtt csináltál néhány angol filmet, mint a Darkness, vagy a Fragile. Tervezed, hogy megint idegen nyelvű filmeket csinálsz, vagy a jövőben csak spanyol nyelvű projektek szerepelnek?

Balagueró: Ugye most a [REC] 4. részén dolgozunk - ami spanyol lesz - de előfordulhat, hogy a jövőben képbe jön pár angol nyelvű film is. Nekem könnyebb, ha spanyol nyelvű filmeket csinálok, angol nyelven picit más. Nehezebb, de meg tudom csinálni úgy is.

BD: Szóval van néhány film terv az Apocalypse utánra?

Balagueró: Tulajdonképpen két ötletem van a [REC] utánra. Az egyiknek már meg van a szövegkönyve, a másik pedig egy japán regény átdolgozása. De úgy gondolom, hogy egyelőre a [REC] írásával kell foglalkoznunk, a többi majd csak utána jöhet.

BD: Ezek is horrorfilmek lesznek?

Balagueró: Igen. Az egyik egy újrafilm lesz - de nem szeretném elmondani, hogy pontosan melyik filmé. Legyen elég annyi, hogy egy francia filmé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.