A Battleground egy érdekes film, már csak abból a szempontból is, hogy Skeleton Lake néven is fut, és 2012-es filmként titulálják az imdb-n ennek ellenére, már van belőle külföldön DVD. Persze azt is tudjuk, hogy az imdb-t lelkes amatőrök szerkesztik. Ezen felül pedig azt érdemes még tudni, hogy egy kanadai produkcióról van szó, amit viszonylag olcsón csináltak meg és ez egy picit meg is látszik a filmen.

Adott pár rossz fiú, akik éppen most estek túl egy nem túl szépen alakult bankrabláson. 2 rendőr is meghalt az akció során, ezért most mindenfelé őket keresik és minden tele van az arcképükkel. A kocsi nem várja őket a megbeszélt helyen és egy kisebb bájcsevej után az is kiderül, hogy a repülő is csak másnap érkezik értük. Ezért hát kénytelenek bujkálni egy picit.

Be is veszik magukat egy közeli erdőbe, ahol találnak egy elhagyatott házat, viszont csak hamar kiderül, hogy nincsenek egyedül, ugyanis a környéket egy ex-vietnámi katona uralja, aki pont annyira bolond, hogy mindenkit próbál legyilkolni, akit meglát az erdőben, és abban pedig biztosak lehetünk, hogy az ő figyelmét senki és semmi nem kerüli el.

Főhőseink tehát szépen lassan hullani kezdenek, a lopott pénzük is eltűnik, így hát nem marad más esélyük, mint, hogy megpróbálják felvenni a kesztyűt a kis szeleburdi katonával szemben.

Ez eddig egészen jól hangzik és tulajdonképpen a filmmel sincsenek olyan vészesen nagy bajok, persze nem egy többször nézős tök izgalmas horrort kapunk. Sőt a film eleje egy picit lassan indul be, talán még azt is mondhatnánk, hogy gagyinak hat, de azért a végére felpörögnek az események és az izgalom is képviselteti magát.

Az orosz rulettes jelenet pedig kifejezetten jóra sikerült érzésem szerint és attól a résztől fogva a film is valahogy, mintha jobb lenne.
Már csak írom ezt azért is, mert ott legalább kapunk egy kis vért is, ami horror filmben nem hátrány, ennek ellenére a film elején egy bácsi lelövésénél semmi vér... persze lehet, hogy a tag vérszegény volt, de mégis csak gagyin hat ha valaki csak úgy rángatózik és előre borul... nem túl profi. De azért aztán beindul a dolog.

A szereplők érdekesek, nem azok a kifejezetten profik, de azért éppen éppen fenn tartják az érdeklődést, illetve az ex-katona karaktere azért jó. Egy-két gagyi párbeszédet is kapunk, érdektelen jelenetekkel megfűszerezve, de ezek száma nem túl vészes, úgy hogy ki fogjuk bírni.

Ami pedig a pontokat illeti 5/10, és egy pont ebből a már említett jelenetért, nekem az nagyon tetszett, még ha már ezerszer láttuk is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.