A közelmúltban kezdték játszani a magyar mozik a Kéjlak című thrillert, ami igazából itthon már nem számított ismeretlennek, hiszen 2010-ben azonos címmel a hollandok már tető aláhoztak egy filmet, ami aztán itthon is megjelent. 

Ha viszont a Kéjlak eredetijét keressük, akkor néhány évet még vissza kell ugranunk az időben és a térben, ugyanis Erik Van Looy - aki az amerikai remake-et is rendezte - 2008-ban forgatta le a Loft című belga filmet, ami sajnos nem lett különösebb siker, legalábbis ha díjakat és jelöléseket akarunk fokmérőként használni, igaz a holland változat néhány díjat megnyert.

Viszont jelen posztban maradjunk az eredeti ötletnél, egy remek belga filmélménynél, ami talán nem is annyira thriller, mintsem egy rejtélyes krimi. Adott öt jó barát, akik közösen tartanak fent egy bérleményt, úgy, hogy a feleségeik nem tudnak róla.

Azt hihetnénk, hogy az urak Anderlecht és FC Bruges mérkőzéseket néznek a luxus apartmanban, miközben láda számra vedelik a sört, de valljuk be elég naivak lennénk, ha így gondolnánk. A srácok ehelyett külön-külön, hölgyekkel vívott, buja párnacsaták helyszíneként számítanak a lakásra.

A legnagyobb félsz talán az lehet mindannyiukban, hogy az aszonykák otthon rájönnek, hogy milyen mocskos dögök is ők, viszont sokkal nagyobb kalamajka keveredik,mikor egy reggel egy halott nő fekszik az ágyban, vérben úszva. A lakáshoz csak ötüknek van kulcsa, így a gyilkost is köztük kell keresni. Vagy valaki tőrbe csalta a srácokat?

Az emberek ösztönlények, ezt kár is szépíteni. A nők családra, biztonságra vágynak és anyatigrisként védelmezik csemetéiket, a férfiak pedig vadásznak, manapság már nem igazán mamutra, hanem inkább nőkre. Hőseink ilyen férfiak, igaz akad köztük kivétel is, aki nem csalja a feleségét, de lehet ő is csak gyáva, hiszen az ösztön úgyis a vérében van.

Erik Van Looy nem egy csillagos ötös bizonyítványt állít ki a férfiakról, de nem is mutat semmi újat és talán ilyen szempontból kár is túl dramatizálni a dolgot. Persze azért Van Looy sem engedi el a kezünket ennyivel, a srácok mind megismerjük és mindannyian többek lesznek holmi szoknyapecér két dimenziós görényeknél. A jó karakterekhez szerencsére ügyes belga színészek társulnak és egy jól megírt, átgondolt forgatókönyv, ami mindvégig tartogat magában meglepetést. Egy kisebb csavar itt, egy kicsit talán elcsépeltebb ott, de mindvégig működőképesen.

Ehhez jön hozzá a pofás fényképezés és máris adott egy 2 órás film, ami alatt nem nézel az órádra és aminek a végén azt hiszed, hogy csak fél órája ültél a képernyő elé. 

Ezek fényében pedig egyáltalán nem csoda, hogy Van Looy filmjére a szomszédországban és a nagy vízen túl is felfigyeltek. Persze jó kérdés, hogy annak, aki látta az eredetit vagy bármelyik filmet mekkora élmény újra nézni a másikat, hiszen, ha hinni lehet a pletykáknak csak a színészek mások.

Abban persze nem vagyok biztos, hogy pár év elteltével nem nyúlnék szívesen ismét ehhez a filmhez, legfeljebb a holland vagy az amerikai változatot kipróbálva.

Ami biztos, hogy a belga eredeti majdnem olyan jó, mint az ottani csokik. Nem horror, hiszen hova is gondolunk, inkább egy kicsit thrillerszerű krimi, ami mellett kár volna elsétálni.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.