Hívatlanok (2008) - The Strangers
Ez volt az első valamirevaló home invasion film, amit láttam, talán csak a Pánikszoba előzte meg (a Mechanikus narancsot pedig szeretném örökre kitörölni az emlékeimből). Hogy teljes legyen az élmény, sikerült moziban elcsípnem. Mit ne mondjak, örültem, hogy nem egyedül kellett hazamennem utána éjjel a koromsötétben.
A sztori mindössze annyi, hogy egy fiatal pár tóparti házába betör három maszkos alak, és láthatóan minden ok nélkül az életükre törnek. Már-már faék szinten egyszerű történet, és mégis, ez a film számomra bizonyította, hogy nem kellenek nagy fordulatok, ha az ember tud bánni a feszültséggel és a jump-scare-ekkel, és ha nem tűnik nagy hiányosságnak az, hogy csupán néhány szereplő van.
A színészekre nem lehet panasz, mindenki remekül hozza, amit hozni kell. Liv Tyler miatt különösen érdekelt ez a film, neki ez viszonylag új terep volt, műfajilag semmiképp sem hasonlítható azokhoz, amikben előtte szerepelt (Armageddon, Gyűrűk ura). Kíváncsian vártam, mennyire illik ő bele ebbe a szférába, és nem csalódtam, tökéletesen megállta a helyét, végig drukkoltam neki. Partnere, Scott Speedman már nem volt ilyen ismeretlen horror-ügyileg, az Underworld első két részében láthattuk. Jól működik köztük a kémia, a film eleje sem unalmas, hála nekik. A játékidő többi részében meg úgysincs idejük a személyes kapcsolati drámáikra. Az életük fontosabb.
Bryan Bertino írta és rendezte is a filmet, és elég nagyot robbantott vele anno. Azóta sajnos csak egy felejthető alkotás került ki a keze alól (Mockingbird), de idén jön egy új filmje, a There Are Monsters. Valamint rebesgetik, hogy jelenleg tárgyalt filmünknek is idén lesz folytatása The Strangers 2 címmel.
A játékidő viszonylag rövid, alig másfél óra, és nem nagyon van időnk megállni közben, talán csak az elején, de ennyi felvezetés kell. Utána maximálisan beindulnak az események, egyre több a furcsaság, a hirtelen zaj, és lassan, de biztosan hőseinknek feltűnik, hogy bizony nincsenek egyedül a házban.
A jelenet, ami a film hivatalos poszterén van, egyszerűen vérfagyasztó. Én bevallom őszintén, azt hittem csak marketingfogás az egész és nyoma sem lesz ilyesminek a filmben. Aztán Liv Tyler nyugodtan iszogatja a pohár vizét a konyhában, és egyszer csak ott van a háttérben az a maszkos alak! Nekem a szívverésem is elállt egy pillanatra, és lélegzetvisszafojtva vártam, mi történik, vagy történik-e egyáltalán valami. És ez a film mesteri abban, hogy a teljes csendbe egyszer csak berobbantson egy jump-scare-t, ráadásul a jobbik fajtából. Egyértelműen jár a piros pont.
A másik dolog, ami nagyon tetszett, hogy a gyilkosok kiléte és motivációja végig rejtve marad. Alig beszélnek néhány sort egész idő alatt, és a maszkok sem kerülnek le. Még az is felmerülhet, hogy különösebb ok nélkül, szórakozásból csinálták az egészet, és ettől csak még ijesztőbbek.
Aki még nem látta, feltétlenül tegyen vele egy próbát. Ha tetszett a Pánikszoba, a You're Next vagy a The Purge, akkor főleg. Nem trancsírpornó, előre bocsátanám, de legalább olyan valóságos, sőt. Ne tessék egyedül nézni, minimum egy szomszéd legyen otthon.
Tőlem kap egy erős 7/10-et.
Címkék: 2008 amerikai film 7/10 ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
seahawks 2016.01.07. 07:46:32
mi volt az a scifi, amiben idegenek bújtak bel az emberek bőrébe és csak egy specko napszemüveggel lehetett felismerni azt akibe belebújtak. még a 90-es ébvek elején néztük a koliban a srácokkal....
Csabi87 · http://talesfromtheblog.blog.hu 2016.01.07. 16:40:20
