11 rendező 10 filmjét gyúrja egybe a Tales of Halloween címet viselő horrorfilmes antológia, amely kicsit talán a klasszikusnak is nevezhető Adsz vagy kapsz nyomvonalán próbál lépkedni, több-kevesebb sikerrel.

Viszont míg Michael Dougherty filmjének minden történetét maga rendezte és így sokkal kerekebb és egészebb lett az egész, addig a Tales of Halloween esetében bőven tetten érhető a 10 különféle koncepció, amelyek között csak néhány óvatosabb összefonódás akad. A történet ugyanis mind egy kis városban játszódnak, illetve akadnak karakterek, akik több történetben is felbukkannak, illetve egy rádiós műsor is igyekszik keretet adni az egész rémtörténet gyűjteménynek.

A végeredmény viszont nem képes az Adsz vagy kapsz nyomába érni, bár feltételezem, hogy nem is ez volt a cél. A szórakoztató és rémisztgető faktor pedig egészen működik, szinte biztos, hogy a 10 történetből akad néhány olyan, amit akár napokkal később is fel tudunk idézni.

Újszerű és talán már másutt is látott történetek váltják egymás, hol egy kis óvatos humorral, esetleg fekete humorral operálva, hol pedig eszetlen vérengzést bemutatva. Sőt összességében talán azt is kijelenthetjük, hogy nagyon egyik történet sem sikerült rosszul.

Jó pofa a Jason Voorheesre hajazó sorozatgyilkos és a földönkívüli esete, de az idétlen gyerekrablók kalandja is ötletes volt, még ha ez utóbbi egy kicsit kiszámítható.

A direktorok között egyébként egészen nagy nevek is akadnak. Ott van például Darren Lynn Bousman, aki eddigi pályafutása során három Fűrész-filmet is levezényelt, de a Repo!, A pokol kapuja vagy az egészen jól sikerült Mother's Day is a nevéhez köthető.

A belga Axelle Carolyn neve nem feltétlen lehet ismerős, színészként próbálkozott korábban, illetve a Soulmate című filmet rendezte néhány éve, a világot viszont még nem sikerült megváltania.

Adam Gierasch a Démonok éjszakájának kétesen sikerült újráját és az Autopsy-t tette le korábban az asztalra.

A teljesség igénye nélkül még esetleg Mike Mendez (Bazi nagy pók, Lavantula, The Gravedancers) nevét is érdemes megemlíteni. No meg a maradék két nagyágyúét: Lucky McKee a The Woman ás Az erdő kapcsán is ismerős lehet. Neil Marshall-t pedig aligha kell bemutatni, tőle A barlangot, a Démoni harcosokat és Végítéletet láthattuk.

Összességében egészen korrekt darab lett a Tales of Halloween, ami a rémséges ünnep idején jó szolgálatot tehet, de annál sokkal többre talán nem is képes.

6/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.