Itt a nyár és ahelyett, hogy szabadidőmet a barátaimmal és családommal tölteném, inkább bezárkózom a szobámba, hogy filmeket nézzek. Igen ám, de antiszociális tevékenységem hamar zátonyra futott, mivel nem találtam olyan alkotást, amit szívesen megnéztem volna. Így igénybe vettem a világhálót, hogy utánanézzek, milyen említésre méltó horrorok készültek mostanában. A szemem ekkor akadt meg a Spring című alkotáson, mégpedig azért, mert rengeteg filmes oldal írt jókat róla. Nem is haboztam sokat, beszereztem a mozit és szinte teljesen felkészületlenül vágtam bele a megtekintésébe.

A történet főszereplője egy fiatal srác, Evan, akinek a feje felett összecsapnak a hullámok, ezért maga mögött hagyja az államokat és elutazik Olaszországba, hogy ott gondolja át az életét. Mivel az ismerkedés nem megy neki rosszul, összehaverkodik két party arccal és együtt vágnak bele a mulatozásba, így jutnak el egy kis üdülővárosba. Azonban a friss haverok nem tartanak sokáig Evannal, így a srác ismét magára marad. Viszont a szerencse rákacsint, talál magának munkát és egy gyönyörű lánnyal is összehozza a sors. De a csaj sötét titkokat őriz, amik nem csak a kapcsolatukra jelentenek veszélyt, hanem Evanra is.

Szerintem a horror és a romantika simán megfér egymás mellett. Jó példa erre számtalan klasszikus alkotás, ahol a rémisztő történet mellett fontos szerepet kapott a szerelem témája is. Manapság viszont leginkább a giccses Alkonyat juthat eszünkbe, ha ezen két műfaj nászára gondolunk. Szerencsére a Spring mellőzi a giccset és próbálja a sablonokat is kerülni, így mindenképp megérdemli a dicséretet.

A baj ott leledzik, hogy a készítők több hangsúlyt fektetnek a romantikus szálra, mint a horrorra. De öröm az ürümben, hogy legalább a szerelmi szál minőségi, köszönhetően a remekül kidolgozott főszereplő karaktereknek és a kiváló hangulatteremtésnek. 

A két kulcsfigura között működik a kémia és egymáshoz fűződő kapcsolatuk is életszerűen van ábrázolva. Itt nincs fölösleges giccs és sablontenger, így a film érzelmesebb részei kifejezetten szórakoztatóak.

De ahogy már említettem, a horror elemek nem igazán tudnak érvényesülni. Egyrészt kissé B-kategóriásnak éreztem ezt a vonulatot, másrészt nem is kap sok szerepet, leginkább az utolsó percekben érhető tetten. Így akik véres képsorokra és ijesztő jelenetekre vágynak, könnyen csalódhatnak. Bár azért akad néhány szaftosabb rész, de ezek nem mutatnak semmi újat. Sajnos néhol még a trükkök is elég gyengék, szerencsére nincs olyan sok belőlük.

Nekem kissé vegyesek az érzéseim, mégpedig azért, mert amilyen erős és jól kidolgozott a szerelmi szál, annyira súlytalan a horrorvonal. Emiatt nálam ez csak egy egyszer nézhető szösszenet, a minőségibb fajtából. Azonban a készítőkhöz képest már ez is fejlődés, legalábbis a VHS 3. részéhez képest. Ugyanis ők a felelősek az ott látható utolsó kisfilmért, a csontvázas szösszenetért, ami valami elképesztően gagyira sikeredett. A Spring ahhoz képest egy komoly művészi alkotás.

Játékidő: 109 perc
Rendező: Justin Benson, Aaron Moorhead
Forgatókönyvíró: Justin Benson
Szereplők: Lou Taylor Pucci, Nadia Hilker, Vanessa Bednar

Értékelés: 6/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.