Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Drakula (1992) - Bram Stoker's Dracula

dracula-2.jpgEzúttal kisgyerekkorom egyik legmeghatározóbb filmélményéhez érkeztünk. Egészen 1992-ig repülünk vissza, amikor is a bájos Winona Ryder, miután az előzetes tervek ellenére nem szerepelt a Keresztapa 3-ban, engesztelésül elvitte ennek a filmnek a forgatókönyvét Francis Ford Coppolához (Apokalipszis most, Keresztapa 1-2-3), mondván, kezdjenek már vele valamit. A rendező beleegyezett. És milyen jól tette.

Történetünk szerint a 15. század óta vámpírként szenvedő Drakula gróf egy a kastélyába látogató idegen fényképén régen elvesztett szerelmét véli felfedezni, vagy legalábbis a tényt, hogy a nő újjászületett. Nem is vesztegeti az időt, elindul Londonba, hogy megkeresse és megszerezze magának. Minden zökkenőmentesen megy, egészen addig, amíg a kastélyban fogva tartott szerencsétlen vőlegény sikersen megszökik, a kiszemelt lány legjobb barátnője belép a vámpírok közé önként és dalolva, és megjelenik a színen Van Helsing professzor, aki azért konyít valamicskét a természetfeletti dolgokhoz.

Főhősnőnk, Mina Murray békésen tengeti napjait vőlegényével Jonathan-nal és legjobb barátnőjével, Lucyvel. Egy nap Jonathannak el kell utaznia Erdélybe üzleti ügyben, Lucy nem sokkal ezután valami rejtélyes betegségben kezd szenvedni, Mina pedig találkozik egy titokzatos és rendkívül vonzó idegennel a városban.

Jonathan hamar rájön, hogy nem szívesen látott vendég Drakula kastélyában, Lucy betegségét illetően az orvosa értesíti Van Helsing professzort, Mina pedig egyre közelebb kerül álmai hercegéhez. Van, hogy kettő vagy három szál is fut párhuzamosan, azonban összeérnek, amikor Jonathan megszökik a kastélyból és menedéket talál egy templomban. Rögtön levelet írat Minának Londonba, hogy amilyen hamar csak lehet, utazzon el hozzá és házasodjanak össze. Ez meg is történik, de keserédes érzés, hogy Lucy halálhírére érkeznek vissza a városba, és hogy Mina titokban még mindig az idegen után epekedik. Van Helsing beavatja őket az elméletébe, miszerint egy vámpírral van dolguk, és mielőbb végezni kell a szörnyeteggel. Amíg zajlik az ördögűzés, Minát egy emeleti szobába zárják, remélve, hogy Drakula nem talál rá. És ha a lány nem akarta volna kifejezetten, hogy rátaláljanak, talán még működött is volna a terv. Mire a csapat odaér, már késő, de Mina lelkét talán még megmenthetik, ha napnyugta előtt elkapják és megölik Drakulát. Megkezdődik az idővel való versenyfutás.

dracula-1.jpg

Kétségtelen, hogy ez a feldogozás maradt talán a leghűségesebb Bram Stoker eredeti regényéhez. Még így is akad jó pár különbség (pl. hogy a regényben Stoker nem azonosítja Drakulát Vlad herceggel, vagy hogy a filmben szörnyekké változik át, a regényben szimplán farkassá vagy denevérré), de ezek a legkevésbé sem mennek az élmény rovására. A rendező az első stáb meeting-en a főbb színészek kezébe adott egy-egy kötetet a regényből, hogy olvassák fel hangosan, hátha jobban rákapnak a sztori ízére. Anthony Hopkins később elmondta, hogy ez a procedúra majdnem két teljes napot igénybe vett. Mindenképp úgy tűnik azonban, hogy megérte.

A rendező kikötötte, hogy minél kevesebb (lehetőleg semmilyen) számítógépes segítséggel akarja megvalósítani az effekteket a filmben, és amikor a csapata közölte vele, hogy ez lehetetlen, kirúgta őket és a fiát, Romant hívta segítségül, akinek sikerült is jórészt old-school kamerás trükkökkel és lekicsinyített modellekkel megoldania a dolgot. Ilyen például Jonathan vonatútja Erdélybe, amikor az égen feltűnik Drakula szeme, azt három felvétel egybeolvasztásával valósították meg. Drakula Londonba érkezését és sétáját a városba igazi Pathé kamerával készítették, a Drakula szemszögéből látszó jeleneteket pedig intervalométerrel. Az pedig, amikor Lucy a földalatti kriptájában visszamászik a koporsójába, visszafelé lett felvéve és lejátszva, ezzel egy igencsak borzongató hatást adva neki. Amikor Drakula hazaviszi Minát kocsival, a kapu mögötti ház csupán modell, csakúgy mint a Carfax Apátság, amikor Mina az emeleti szobájából néz le rá. Ez csak néhány példa, az effektek/modellek mind-mind tökéletesen működnek, és semmiféle méregdrága digitális kütyüre nem volt szükség (az egyetlen optikai effekt a kék láng a kastély előtt, a többi mind kamera- és modelltrükk).

dracula-poszter.jpgA stáblistán talán még ma is megakad az ember szeme, akkoriban meg pláne csemegének számított. De egyedül Winona Ryder (Ollókezű Edward, Alien 4, Fekete hattyú) az, aki számára Mina szerepe egy percig sem volt kétséges, és el kell ismerni, remek munkát végez. Jonathan már kérdésesebb volt, és Coppola később a saját döntését kritizálta, mondván, hogy egy fiatal férfit akart, aki kapcsolatot tud teremteni a közönséggel, és olyanokat utasított el Keanu Reeves helyett, mint Johnny Depp vagy Charlie Sheen. Még Keanu Reeves (Az ördög ügyvédje, Mátrix, Constantine) maga is azt nyilatkozta később, hogy nem elégedett a munkájával ebben a filmben, mondván, nagyon fáradt volt és nem tudott többet kipréselni magából. Nekem személy szerint semmi bajom nem volt vele, kifejezetten szerettem (és bár ez szubjektív, de ha Charlie Sheen lett volna helyette, most biztosan nem mondanék semmi jót róla). Kicsit tényleg fáradtnak tűnik, de ezt akár a karakternek is betudhatjuk. Van Helsing doki se kelt el könnyen, az elsődleges választás Liam Neeson volt, azonban miután Anthony Hopkins (aki akkoriban A bárányok hallgatnak hatalmas sikerét élvezte) érdeklődni kezdett a szerep iránt, egyből eldőlt a kérdés. Mr Hopkins (A bárányok hallgatnak, Törés, A rítus) zseniális tud lenni bármilyen filmben, de nekem ez a karakter az egyik kedvencem tőle.

Természetesen a főszereplő mellett sem megyünk el szótlanul. Olyan nevek is felmerültek Coppola listáján, mint Gabriel Byrne, Antonio Banderas, Andy Garcia vagy Viggo Mortensen, ám végül Gary Oldman (Hannibal, A túlvilág szülötte, Éli könyve) kapta meg a szerepet, aki véleményem szerint az egyik legjobb valaha megfilmesített Drakulát hozza. Próbált minél többet megtenni a karakter hatásáért, pl. énektanárt fogadott, hogy megfelelően elmélyíthesse Drakula hangját, aktívan részt vett a sminkes-maszkos munkálatokban, és a hajvonala elejét is lenyíratta, hogy jobban hasonlíthasson Vlad-ra. Csodálatosan hátborzongató és egyben vonzó Drakulát kapunk tőle, Coppola nem is választhatott volna jobban.

Ha valaki szeretne egy eredeti, hatásos, felesleges csicsázás nélküli remek filmet látni, mindenképp ajánlom, nem is csak a hardcore horror-fanoknak (a legtöbb nagyon véres jelenetet úgyis kivágták a filmből mert az elő-vetítéseken a közönség gyomra nem bírta). A hangulat és az atmoszféra lenyűgöző, a film világa gyönyörű, sötét és egyszerű. A néző egész idő alatt nem tudja eldönteni, pontosan mit is kellene éreznie a film vagy pontosabban a főszereplő iránt, hiszen egyrészt egy kegyetlen gyilkos, másrészt egy reménytelen szerelmes. Talán ezért is lehet, hogy a végkifejlet egy kicsit keserédes ízt hagy maga után. Ez azonban ne tántorítson el senkit, tessék bátran megnyomni a lejátszás gombot. Egy horrornak az is ritka ha egyáltalán jelölik Oscar-ra, ez a film pedig három díjat is bezsebelt (jelmez, effekt-hangeffekt, smink), ami azért nem semmi.

Jár neki a 9/10.

Címkék: 1992 amerikai film 9/10 ajánlók

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr727266507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2015.04.08. 12:45:36

az egyik legrosszabb feldolgozás ever.

Nem tudom a posztíró mit láthatott. :D

Mintha vették volna a regényből a neveket meg a történetet és kiherélték volna.

GinnyWinchester 2015.04.09. 14:09:59

@doggfather: A posztíró olvasta a regényt is (igaz hogy előbb látta a filmet de akkor is) és neki tetszett mindkettő. Mi az amitől neked ennyire nem jött be vagy ami nagyon nem tetszett?

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2015.04.09. 23:49:07

@doggfather: Én vagy hússzor biztos olvastam a regényt, az egyik legjobb gótikus horror és imádom ezt a filmet, valóban a legjobb modern feldolgozás. Ha esetleg tudsz jobbról oszd meg velem is, hátha elkerültem.

Darkcomet 2015.04.11. 19:56:59

@vacsad: Remek film, de számomra túlcsicsázott. Persze ízlések és pofonok. Nekem az 1979-es Dracula, a sármos és szuggesztív Frank Langella főszereplésével jobban bejön, ha meg a szenvedő és emberarcú vámpírt emeljük ki, akkor Werner Herzog Nosferatu, az éjszaka fantomja című filmje nálam mindent visz. Klaus Kinskit igen nehéz bárkinek is túlszárnyalni Dracula szerepében. Tökéletes.

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2015.04.11. 20:10:29

@Darkcomet: A '79-es Nosferatu tényleg remek darab és a Nosferatu-tematikára épülő A vámpír árnyéka is kellemes volt. A Draculát amit említettél még nem láttam, pótolni fogom. A legjobb nálam mindig is Lugosi lesz, kicsit teátrális, de az én ízlésembe még belefér. Ezzel együtt abban azért maradhatunk, hogy a Coppola-feldolgozás az elmúlt harminc legjobb Dracula-mozija ;)

Darkcomet 2015.04.11. 20:13:00

@vacsad: Félre vagyok értve. Nem azt írtam, hogy nem jó, csak nekem kicsit túl van spilázva sok helyen.

2015.04.12. 17:16:29

Szerintem is jó, és egész jól követi a regényt, bár vannak különbözőségek.
Na meg olyan színészeket sorakoztat fel, akik egyenként is elvisznek bármit a hátukon.

süti beállítások módosítása