Parfüm - Egy gyilkos története (2006) - Perfume
Igen, tisztában vagyok vele, hogy a jelenleg boncolandó alkotás nem horror. Ennek ellenére úgy gondoltam, bőven belefér a tematikába, mert igenis eléggé beteg ahhoz, hogy a műfaj kedvelői is érdekesnek találják. Egy rendkívül kemény és összetett drámáról van itt szó, ami az érzékekhez szól, társadalmi problémákat vonultat fel, és még néhány rejtélyes gyilkosság is történik.
Az elején rögtön főszereplőnk, Jean-Baptiste Grenouille kivégzésén találjuk magunkat. A sztori tulajdonképpen egy visszaemlékezés, hogy mi is vezetett idáig. A fiatalember egy különleges adottsággal született, az orra minden egyes illatot/szagot meg tud különböztetni. Ezt úgy szerette volna kihasználni, hogy elkészíti a tökéletes parfümöt. Csak aztán az elkészítési módszer fejlesztésének áldozatul esik néhány hölgy is, amit már nem nézhettek tétlenül a városlakók.
Főhősünket egészen kis korától baljós események kísérik, minden gondviselője/mestere meghal, amint elválik tőlük: az anyja, a nevelőnője, az első munkaadója, és a parfümmester is, akitől tanult. Amikor a mestere eltávozik, Jean-Baptiste útnak indul Grasse városába, amit a mestere mindig emlegetett. Útközben rájön, hogy neki magának nincs illata, és hogy talán ezért érzi magát láthatatlannak, ez pedig elég súlyos depresszióba taszítja. Olyannyira, hogy jó ideig egy barlangban él, ám végül úgy dönt, hogy talán a tökéletes parfüm elkészítése majd ráveszi az embereket, hogy felfigyeljenek rá. Így hát megérkezik Grasse-ba, ahol egy házaspár parfümgyárában talál munkát, és új módszereket tanul, miként lehet az illatokat hosszan megőrizni.
Igazság szerint az első gyilkosság tényleg véletlen, és még nem is a parfümgyártás miatt esik meg. A többi lánynak sem kellett volna meghalnia, de megijedtek a sok furcsaságtól, amiket el kellett volna tűrniük (fájdalmas egyik se lett volna, csak fura és elég beteges). Jean-Baptiste először természetesen megijed saját tettétől, később viszont, amikor egyre inkább megszállottsággá válik neki a parfüm elkészítése, már nem törődik vele. A hullákat a városiak találják meg, és persze a pánik folyamatosan nő. Természetesen az utolsó pillanatban elkészül a mestermű, de hősünket percekkel utána elfogják, és akkor térünk vissza a film elejére, a kivégzéshez. Azonban nem egészen a tervek szerint megy a dolog, ugyanis a parfümnek is van némi beleszólása az ítéletbe.
Véleményem szerint a stáblistával teljesen elégedettek lehetünk, mindenki színvonalas teljesítményt nyújt. A főszereplő Ben Whishaw (Bob Dylan életei, Skyfall) valószínűleg élete szerepét kapta meg olyanok oldalán mint Dustin Hoffman vagy Alan Rickman. Utóbbi kettőt remélem nem kell bemutatnom. Ha a horror-thriller témánál akarunk maradni, Hoffman-t láthattátok pl. a Vírusban, a Pokoli leckében vagy a Gömb című sci-fiben, Mr. Rickman pedig leginkább a Sweeney Todd-ból lehet ismerős. Megemlíteném még vörös szépségünket, Rachel Hurd-Wood-ot is, akinek szintén nem teljesen ismeretlen ez a szféra (An American Haunting, Solomon Kane, Dorian Gray), és erre a szerepre tökéletes választás volt az ártatlan, gyermeki arcával/bájával.
A rendezői székre olyanok is esélyesek voltak, mint Ridley Scott, Tim Burton vagy Martin Scorsese, ám végül Tom Tykwer (A lé meg a Lola, Felhőatlasz) nyerte meg. Részben a forgatókönyv is az ő érdeme, de szerencséje is volt, mert összeakadt Bernd Eichingerrel, aki történetesen az eredeti regény írójának, Patrick Süskindnek nagy barátja és 2001-ben ő győzte meg az írót a jogok eladásáról, ennek köszönhetően pedig pár éven belül el is készülhetett a film.
A produkciónak egyik fő célja volt, hogy hiteles maradjon, ennek céljából nagyon sok jelenetet külső helyszínen rögzítettek. Ilyen például a halpiac, amit Barcelona gótikus negyedében filmeztek (2 és fél tonna hal, valamint 1 tonna egyéb hús volt összesen felhasználva a forgatás alatt), és olyannyira valódi volt, hogy 6 mérföldes körzetből érkeztek panaszok a levegőben terjengő szag miatt. Egy másik dolog, amit nagy figyelmet kapott, a jelmeztár volt. A legtöbbet Romániából rendelték be, és sok színésznek napokig kellett hordania őket, hogy kellően használtnak tűnjenek, majd ezután még be is mocskolták. Szerintem remek lett az összhatás: a ruhák hihetően néznek ki, a nyomornegyed halpiacának szagát meg a képernyőn keresztül is érezni.
Egy zseniálisan beteg filmről beszélhetünk, amit semmiképp nem ajánlanék kezdőknek és gyengébb idegzetűeknek/gyomrúaknak, mert ugyan nincs benne vérontás meg darabolás, ennél sokkal felkavaróbb és valósabb(nak tűnő) dolgok történnek. A végkifejlet szintén nem szokványos, az utolsó percig nem lehet sejteni, mi fog kisülni belőle, és mikor először láttam, rendesen tátva marad a kis szám. Nagyon el lett találva minden, a hangulat, a szereplők, a zene, a díszletek, mind-mind csak hozzátenni tudnak, és mondanom se kell, hogy a hatás nem marad el. Úgy gondolom, akinek tetszett a Hetedik, A bárányok hallgatnak vagy a Fekete hattyú, az nem fog csalódni. Néhol kicsit lassabban halad/bontakozik ki a történet, de higgyétek el, megéri kivárni az eseményeket.
Ami a pontokat illeti, egy erős 8/10-zel dobnám meg.
Címkék: 2006 francia film 8/10 spanyol film ajánlók német filmA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kyria 2015.04.02. 11:29:49
2015.04.02. 12:59:31
GinnyWinchester 2015.04.02. 18:54:10
pingwin · http://pingwin.blog.hu 2015.04.02. 23:38:58
GinnyWinchester 2015.04.03. 01:06:52
butyokkapitany 2015.04.05. 20:28:25
Egyébként jó a cikk, gratula, a triviákért pedig külön köszönet :)
GinnyWinchester 2015.04.09. 14:03:36
