Welp (2014) - Cub
"Nézzünk meg egy jó kis belga horrort!" Ez a mondat viszonylag ritkán hangzik el baráti beszélgetések, jobbaknál, sörőzések esetében. A belgák inkább a csokiról híresek. Igazság szerint ezen a tényen Jonas Govaerts filmje, a Welp sem feltétlen változtat, hiszen tudjuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de próbálkozásnak nagyon is korrekt.
A történet főhőse egy kissrác, akinek meglehetősen élénk a fantáziája, mind amellett pedig egy nehéz sorsú gyerek. Fiatal, de már szörnyűségeken is keresztül ment, ráadásul ő az a srác, akit a többiek imádnak szívatni. A fiú élete tehát egyáltalán nem fenékig tejfel. Most azonban egy újabb kaland vár rá, a cserkészcsapattal ugyanis a francia határ mellé utaznak, egy kis táborozásra.
A csapat két vezetője pedig egy rémmesét is elhint a megcélzott helyszínnel kapcsolatban, csakhogy még izgalmasabbá tegyék a kirándulást. A probléma mindösszesen annyi, hogy a kiválasztott helyen valóban rémes dolgok várják a kis csapatot. Egy kéreg álarc mögé bújt erőszakos gyerekforma él a környéken és cserkészeink számára sem szavaz nyugalmat.
Govaerts története számomra néhány gyerekeket is felvonultató Stephen King filmre hajazott. Egész jól sikerült elkapnia a gyerekek közötti kapcsolatot, még ha a főszereplőnk a már sok filmben látott hánytatott sorsú, szegény pára. Az író-rendező viszont mégis okosan nyúlt a karakterhez. A játékidő során rejtélyes figura marad és a végén talán még egy kis csavart is sikerül vinni a történetbe.
A főhőst alakító fiú ráadásul egyáltalán nem a málészájú, idegesítő kis takonypolc. A karakterek egyébként rajta kívül is ügyesen lettek felskiccelve, ez pedig a történetre is igaz.
Óvatosan bontakozik ki, egy kis humort, egy kis gyerekcsínyt és picinyke drámát adagolva, mindezt pedig úgy,hogy a horror sem marad el, sőt ilyen szempontból fokozatosan indul be a film. Azt hiszem nem igazán lehet okunk panaszra.
Mindehhez pedig egy jól megkomponált fő zenei motívum is társul, amitől csak még ütősebb lesz az élmény.
A rendező horror iránti szeretetére pedig egy apró kikacsintás lehet, hogy az egyik cserkészvezető mobilja Dario Argento, Suspiria című filmjének dallamára csörög.
A Welp amúgy közösségi összefogás révén jöhetett létre, értem ez alatt azt, hogy a stáb a rajongók segítségével összegyűjtötte a szükséges pénzt és azt gondolom minden egyes eurót megér a végeredmény.
Bátran tudom ajánlani a végeredményt, ami egy ügyesen eltalált film, igényes horror, ami remekül szórakoztat. Jonas Govaerts munkásságára pedig érdemes lesz odafigyelni a jövőben, bízzunk benne, hogy marad a horrorfilmeknél, hiszen van keresnivalója ezen a fronton.
7/10
Címkék: 2014 7/10 ajánlók belga filmA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csabi87 · http://talesfromtheblog.blog.hu 2015.03.24. 21:26:30
BigTony 2015.04.01. 09:07:27
Mi az a takonypolc amúgy?
Syracuse 2015.04.07. 11:12:46