Backcountry (2014)
A medve nem játék!
Nem is olyan régen már volt szó a blogon egy állatos horrorról, amiben szintén egy medve lakmározott a népekből. Azonban míg a Grizzly egy viszonylag híres színészekkel megtámogatott menekülős kalandozás, addig a Backcountry egy jóval reálisabb túlélőmozi, amiben elsősorban a drámán van a hangsúly, nem a mészárlásokon.
A történet főszereplője egy szerelmespár, akik a pörgős nagyvárosi élet elől menekülnek vidékre, hogy ott egy romantikus túrázással üssék el a hétvégét. Igen ám, de a duó férfi tagja túlságosan Bear Grylls-nek hiszi magát, így térkép és telefon nélkül vágnak neki az erdőnek és még a viszonylag biztonságos ösvényről is letérnek, mert az jó.
Ezeknek a rossz döntéseknek meg is lesz az eredménye, hőseink ügyesen eltévednek a vadonban és pechükre egy éhes maci is a nyomukba ered.
Hol is kezdjem? Nem épp egy adrenalinpumpáló alkotásról beszélünk, mert ahogy már fentebb említettem, a készítők földhözragadt módon nyúltak a témához. Emiatt a játékidő első felében nem történik más, csak megismerjük a két főszereplőt és betekintést nyerünk a kapcsolatunkba. Ezzel nincs is baj, én kifejezetten örültem annak, hogy unalmas papírmasé figurák helyett hús-vér karakterek mozgolódnak a képernyőn. A színészek is egész jó alakítást nyújtanak, így a drámai képsorok is sokkal ütősebbek, mint a hasonszőrű B-horrorokban.
Az évelődéseik végig fenntartják a figyelmet a kezdetekben, a feszültség pedig egyre csak nő, ahogy előre haladunk.
A vicc az, hogy amikor végleg bekövetkezik a baj és a medve nekimegy a főszereplőknek, a színvonal ott zuhan egy kicsit. Nem mintha baj lenne a macival, szerencsére most sem egy CGI-fenevad borzolja pixelekből álló bundáját. A baj ott van, hogy az utolsó fél óra menekülése már nem olyan izgalmas, mint a minimalista felvezetés. Itt már nincs sejtetés, jön a medve, hőseink meg szaladnak előle.
Persze, ezt a felállást nagyon nem lehetett volna túlbonyolítani, de ha már a készítőknek pont a felvezetést sikerült ügyesen és minőségien megoldani, akkor már az akció dús részekbe is tehettek volna valami pluszt.
Összesítve a dolgokat, nem rossz kis film ez. Egy már sokszor előtt, B-kategóriás történetet sikerült kellő drámával és feszültséggel megtölteni, emellett pedig sokkoló képsorokkal is szolgál. Még a jóval látványosabb Grizzly-ben sincs olyan kemény és megrázó medvetámadás, mint itt. Viszont az utolsó fél óra futkározása már nem valami izgalmas és ez azért rányomja a kézjegyét az összképre.
Játékidő: 92 perc
Rendező: Adam MacDonald
Forgatókönyvíró: Adam MacDonald
Szereplők: Missy Peregrym, Jeff Roop, Eric Balfour
Értékelés: 6/10
Címkék: 2014 6/10 ajánlók kanadai filmA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Syracuse 2015.08.03. 15:09:25
A bajom az vele, hogy nem tudok azonosulni a főszereplőkkel, akik annyira romantikusak és annyira profi túrázók, hogy ennél jobban nem nagyon lehetne kihangsúlyozni, hogy mekkora suttyó városi puhapöcsök valójában. Vagyis csak a Fernando Alonso reinkarnáció, a nője meglehetősen jól tartja magát még akkor is, amikor úgy próbál meg elbújni egy b@szomnagy medve elől, hogy közben teli torokból üvölt. Akit pedig bunkó, veszélyes idegennek próbáltak beállítani a készítők, pont az a szereplő a (kevés közül is) legrokonszenvesebb.
