A hétszázát! Több mint két éve, hogy abba hagytuk az adott évek legjobb horror/thriller filmjeit felvonultató listánkat. Az okokat most hagyjuk is, legyen elég annyi, hogy szeretnénk pótolni a hiányosságunkat és ismét összeszedni a szerintünk legjobb filmeket.

A sort a 2004-es évvel kell folytatnunk, az eddigi listákat pedig erre találod: 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005.

Holtak hajnala

A Holtak hajnala több szempontból is megkerülhetetlen film. Egyrészt talán az egyik legjobb zombis produkció az agyhalottaktól hemzsegő palettán, másrészt pedig egy kiválóan sikerült remake, ami talán kicsit másabb, mint az eredeti, de az sem kizárt, hogy jobb. Zack Snyder rendező a későbbiekben nem feltétlen maradt meg a horrorvonalon, de abban egészen biztosak vagyunk, hogy a 2004-es Holtak hajnala, az első komolyabb rendezése, olyan film, amit muszáj látni.

Fűrész

Na tessék, itt egy újabb kötelező darab. Még a végén kiderül, hogy 2004 ilyen szempontból egészen erősre sikeredett. James Wan és Leigh Whannell lavinaindító filmje egy igazi nyalánkság. Véres, fordulatos, profi munka, remek színészjátékokkal és egy főgonosszal, aki az évek folyamán igazi nagynévvé vált, talán a legnagyobb közé is beverekedte magát.A Fűrész-folytatások sem rosszak, de az első rész mindent visz.

Haláli hullák hajnal

Ha a Holtak hajnala az egyik legjobb zombis horror, akkor a Haláli hullák hajnala az egyik legjobb paródia. Sőt ez esetben talán „A legjobb” jelzőt is bőven kioszthatjuk. Simon Pegg és Edgar Wright pedig bőven bizonyították szakértelmüket. Persze nem csak az író/rendező párost érdemes megemlíteni, hanem Pegg egyik kedvenc tettestársát Nick Frostot is. Simán többször nézős.

Az ördögűző: Kezdet

Renny Harlin moziját eléggé alul értékeli a szakma, pedig a Kezdet egyáltalán nem rossz film. Igaz, az eredeti klasszikust nem éri utol, de a saját szintjén azért működik. A tempó egész gyors, a sztori érdekes az ijesztgetések pedig ütősek. Néhol ugyan a CGI-effektek kissé suták, de azért a látvány se rossz.

Előérzet

Az Előérzet is egy kifejezetten ötletes darab a japánoktól. A történet a szokásos szellemes sablonokat és a sors kifürkészhetetlenségét keveri össze. A tempó néha kissé lassú, viszont az érdekes sztori, a megkapó hangulat és néhány ügyes ijesztgetés garantálja a szórakozást.

Fertőzés

A jól ismert J-horror sablont (azaz fehérre meszelt arcú szellemkislányok) a Fertőzés ugyan megtartja, de egy kifejezetten eredeti ötlet keretein belül valósította meg. Egy lepusztult kórházban zajlanak az események, ahol felbukkan egy addig ismeretlen kór és annak rendje és módja szerint meg is fertőzi az illetékeseket. Nem egy hibátlan mestermű ez a japán mozi, de egész ügyesen szövögeti az eseményeket, néhány fordulatot is tartalmaz és a helyszín is garantálja a nyomasztó hangulatot.

Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen

Csúnya hazugság volna azt mondani, hogy az Alien vs. Predator akár az Alien-filmek, akár a Predator-filmek nyomába ér. Nincs így. Még azt is megmerem kockáztatni, hogy a direktor Paul W.S. Anderson nem volt jó választás a rendezői posztra. Oké, A kaptár jó, de a folytatások messze felejthetőek, ebbe a sorba pedig az Alien vs. Predator is beáll. Sőt a nagy rajongók számára talán még csalódás is. Ettől függetlenül viszont mégis érdemes megnézni, hiszen két klasszikus szörny egy filmben, mindig nyerő tud lenni.

A falu

M. Night Shyamalan filmje talán megosztó lehet. Még nálunk, házon belül is van, aki nem tartja sokra ezt a produkciót, hiszen kicsit lassú, kicsit semmilyen. Mások szerint viszont feszült és lüktető thriller. Ami biztos, hogy thriller, misztikus elemekkel, egy kis ijesztgetéssel, de semmi vérrel és belezéssel. Lehet utálni és lehet szeretni, viszont egy biztos, zeneileg nagyon rendben van.

Titkos ablak

Hopp, egy Stephen King adaptáció. Azokat lehet szeretni. Persze van, hogy egész gyengén sikerülnek, de szerencsére a Titkos ablak nem ebbe a kategóriába tartozik. David Koepp személyében persze egész jó kezekbe került a produkció, a főszerepre pedig sikerült megnyerni Johnny Deppet, aki jó választásnak bizonyult, de John Turturro nevét se hagyjuk ki. Ja igen, ne feledjük azt sem, hogy a Titkos ablak sem kifejezetten horror, de itt a helye a listán.

Van Helsing

Nincs is keményebb alak a világon egy tökös vámpírvadásznál. Van Helsing pedig talán az egyik legismertebb ilyen figura. Az persze talán kicsit szomorú lehet, hogy a Hugh Jackman főszereplésével készült film nem lett túl tökös. Jó film, az nem kérdés, de nem tökös. Eleve PG-13-as besorolást kapott, ami nem is hagyott helyet arra, hogy igazán kibontakozhasson és véres horrorrá váljon. ehelyett egy könnyedebb, kalandelemeket is tartalmazó akció-fantasy lett. Annak viszont legalább tényleg nem rossz.

Hellboy

A Hellboy megint csak az a film, amire már várom a kommenteket, hogy de nem is horrorfilm. Tudjuk, de egy ilyen listán azért pont van neki helye. Guillermo del Toro ezen filmes vállalkozása is korrekt, kár hogy a mai napig nem lett belőle trilógia. Nagy darab randa, szörnybácsi adva van Ron Perlman alakításában, sőt már-már kötelező módon nácikkal is megspékelték a történetet, viszont a Van Helsing hasonlóan szigorúan PG-13-ban, ne hogy aztán ne válthasson rá jegyet a gyerek.

Átok

Nem voltam túlságosan fiatal, amikor az Átok első része megérkezett a hazai mozikba – ráadásul az talán nem is 2004-ben, hanem csak következő év márciusában történt meg – viszont mégis a hideg kirázott a fehérre maszkolt szellemtől és attól a fura hangtól, amit kiadott. Shimizu A harag című filmjére gyorsan lecsapott az Álomgyár, viszont talán jó érzékkel a remake is a japán rendező kezébe került, így nem lett vállalhatatlan, sőt én a mai napig képes vagyok kellemes borzongással gondolni erre a filmre.

Saint Ange

Pascal Laugier a sokat emlegetett francia újhullám egyik jeles képviselője, aki nem a 2008-as Mártírokkal kezdte meg menetelését, hanem 2004-ben, a Saint Ange volt az első komolyabb próbálkozása. Emiatt pedig említésre méltó, még ha a végeredmény nem is annyira kiforrott és csudálatos, mint a Mártírok esetében, igaz ez nézőpont kérdése. Persze talán a két filmet összehasonlítani sem igazán lehet, hiszen a zsáner is teljesen más, a Saint Ange inkább a misztikus vonalat képviseli.

Borzongás – Hajsza a metróban

Egy metróban játszódó horror szinte csak jól sülhet el és ebben azt gondolom van is igazság, hiszen az atmoszféra miatt még a gyengébb filmeknek is akad egy kis varázsa. Szerencsére a Borzongás a jobbak közül való, no nem mintha, a horrorfilmes paletta hemzsegne a metrókban játszódó produkcióktól. Mindenesetre Christopher Smith első nagy filmje ilyen, egy nőről szól, aki London alatt reked.

Hipnózis

Ezt a pofás spanyolfilmet is kár volna kihagyni. A Hipnózis egy igazán vidám helyen, egy elmegyógyintézetben játszódik és egy fiatal lányról szól, aki egy kislány öngyilkossága után kezd nyomozásba és naná, hogy olyan dolgokra derít fényt, amit talán jobb lett volna nem bolygatni. Ügyes fényképezés, remek színek, feszültség és hátborzongatás, ahogy azt illendő.

Shutter

Ázsia kicsit olyan, mintha arra csak a szellemes filmek léteznének. A thai Shutter is beleillik ebbe a sorba és abba a sorba is, amelyre az „amerikai remake készült belőle” címkét aggathatjuk. Ami viszont biztos, hogy ha egyik Shutter (Árnykép) filmhez sem volt még szerencséd, akkor érdemes az eredetit választani, hiszen egy fokkal talán ütősebb és jobb.

A fantomlakó

Végezetül pedig ugorjunk vissza Spanyolországba, hiszen Guillem Morales filmjét, A fantomlakót is butaság volna lehagyni. Ez talán megint nem kifejezetten horrorfilm, inkább egy fasza thriller, ami olykor kicsit fekete komédia ízű, viszont mégis hátszőr borzoló. A főhősünk egy férfi, aki egyedül él egy hatalmas házba, amibe akár egy másik ember is élhetne, anélkül, hogy hősünk tudna róla. A legjobb pedig az egészben, hogy úgy tűnik valaki tényleg ott él vele.

Lehagytunk valamit? Naná, még az is lehet, hogy direkt, hogy generáljuk a hozzászólásokat. Ha a 2004-es évből lemaradt egy kedvenced akkor csak hajrá, jelezd!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.