Nyílt tengeren (2003) – Open Water
Amikor a vízen ragad az ember
Az LGF produkciós filmek évről évre sikeresebbek. Elég sok mű tartozik már az ő gyártásuk alá. Ennek egyik példája a Nyílt tengeren, amit személyes véleményem szerint kicsit elhanyagolnak, mind a kritikusok, mind a közönség is. A film igaz történet alapján készült.
Daniel és Susan fiatal házasok, és eldöntik, hogy elmennek búvárkodni. Izgalmakkal teli várakozás után végre odaérnek a csónakhoz, ahol egyszerre többen akarják megtapasztalni, milyen is a búvárkodás. Minden csodálatos, megismerik a mélytengeri világot, a gyönyörű vízi lényeket, és a merülés szépségét. De ez az öröm csak addig tart, amíg rá nem eszmélnek, hogy egyedül maradtak a nyílt vízen.
Természetes emberi reakció ilyenkor a pánik, az ordibálás, a kétségbeesés, a düh és a magatehetetlenség. Egy olyan terepen, ahol sose járt az ember, azonnal megijed, hisz nem képes irányítani. A főszereplő a természeti erő, a víz, az időjárás és az állatok. Borzalmas érzés lehet, mikor valaki csak a természetre van utalva, és szinte sehol sincs a segítség. Persze ilyenkor előjönnek az emberi ösztönök a túlélésért, de kérdés, hogy honnan szerezzenek olyan vizet, ami iható is, honnan szerezzenek ételt, mert a vízi állatok messze nem fogyasztásra alkalmasak. Annál inkább fogyasztásra alkalmasak ilyen területen az emberek. Igen, ezen a terepen a legkiszolgáltatottabb és legkönnyebben elkapható áldozat az ember. Nem az ember sajátos és megszokott környezete a víz, így ott ő az idegen, nem pedig a cápák vagy egyéb tengeri ragadozók.
A Nyílt tengeren nem az a horror, ami vérben úszik, és tele van henteléssel, hanem egy igazi pszichothrillerrel állunk szemben. Azok közül is egy igen kellemes darabbal. Rettentő ijesztő maga az alaphelyzet is, ami tulajdonképpen bármikor megtörténhet akárkivel és emiatt nagyon hátborzongató.
Most vegyük át alaposabban a hitelességet. Nagyon is az tud lenni, persze figyelembe véve, hogy milyen végkimenetele lehet a történéseknek, így még jobban tudunk szurkolni főhőseinknek. Tudjuk mi a tét, és a „valós történések miatt” jobban a szívünkön viselhetjük a sorsukat. Mint minden házasságban, itt se minden fenékig tejfel, egy ilyen szituációban pedig sokszor jobban kiütközik az ember vadállatias, túlélő ösztöne, ami felülírja a szociális értékeket. Ami fontos az életben, az kritikus szituációkban is az marad, csak a mértéke nem mindegy, mennyit képes megtenni az ember a másikért, és hogyan képes ésszel elviselni azt, hogy nem irányíthatja az életét, mert teljes mértékben ki van szolgáltatva másoknak.
Valószínű mindenkiből mást vált ki a film, van, aki teljes mértékben fikciónak veszi és untatja emiatt. Lesznek, akiket teljesen magával ragad a kiszolgáltatott világ, és remeg, hogy mi történhet szegényekkel kinn a vízen. Én az utóbbi csoportba tartozom, emiatt is értékelem nagyra a filmet.
Sok kép és felvétel készült magában a vízben, ami csak még jobban sugallja, hogy a víz az úr, az emberek csak egy aprócska részt képeznek. Sokan lehet nem is mennének el a film megnézése után búvártanfolyamra, amit meg is tudok érteni. Annyira jól lett megalkotva a Nyílt tengeren, hogy teljes mértékben tudjuk beleérezni magunkat az ott rekedtek helyébe, még akkor is, ha nem 100%-osan tudunk azonosulni a személyiségükkel. A túlélés ösztöne még bennünk is erősen megszólal a film nézése közben. Igazán frusztráló és hatásos alkotás, pont a pszichológiai hatása miatt érdemes megnézni, nem egy könnyű darab lelkileg.
8/10
Címkék: 2003 amerikai film 8/10 ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.12.08. 09:53:32