Időhurok (2014) - Predestination
Időutazós sci-fi a Daybreakers rendezőpárosától
Be kell valljam: imádom az időutazós mozikat. A sci-fi műfajon belül helyezkednek el ezek az alkotások, de manapság más stílusokkal is divat ötvözni az idővel való játszadozást. Gondoljunk csak Nacho Vigalondo minimalista, de mégis nagyszerűre sikerült rendezésére, az Időbűnökre, ahol ez a népszerű téma egy elég sötét és néhol brutális thriller alapjait képzi.
Az Időhurok pedig sok hasonlóságot mutat a spanyol direktor munkájával, bár a Spierig testvérek leginkább a sci-fi oldalra feküdtek rá. A történet főszereplője egy időutazó ügynök, akinek az a feladata, hogy bűnözőket kapjon el, mielőtt azok elkövetnék a bűnt. Legutóbbi ügye viszont kifogott rajta: egy robbantót kellett volna elkapnia, de az meglógott, hősünk pedig súlyosan megsérült. Miután felépült, újra a piromániás eszelős nyomába ered, viszont az eset jóval bonyolultabb, mint az első blikkre tűnik.
Többet nem is árulnék el a sztoriról, mivel egy igencsak fordulatos filmről beszélünk. Igaz, a szkript már jól ismert panelekből épül fel, viszont a rendezőpáros nagyon ügyesen vezeti végig a cselekményt. Bár, a felütés után kissé megtorpan a tempó, de az összképet tekintve szükség volt erre a viszonylag lassú 15-20 percre, mivel később az itt látottaknak/hallottaknak fontos szerep jut.
Ami nekem különösen tetszett, az a logikai bakik hiánya volt. Ez az időutazós téma már alapjában magában hordozza a következetlenségeket, átgondolatlanságokat és paradoxonokat, itt viszont ezeket sikerült minimálisra csökkenteni. Én például eggyel sem találkoztam. Ez azért lehet, mert a felvázolt időhurok világosan és követhetően lett a vászonra festve. Ha a film befejezése után átgondoljuk a látottakat, nyilvánvalóvá válik, hogy a szereplők mit-miért tesznek és hogy mi váltja ki az eseményeket.
És ha már szereplők, a színészi játékot se érheti panasz. Ethan Hawke (Sinister) és Sarah Snooke (Jessabelle) párosa kiváló, mindketten remek alakítást prezentálnak.
Az egyedüli dolog, amibe bele lehet kötni, az a nagy csavar kiszámíthatósága. Eleinte ugyan még nem világos, hogy mire megy ki a játék, de a játékidő felénél azért egyre tisztább, hogy mi is lesz a fordulat. Ez azonban nem rontja az élményt, hiszen még így is sikerült ügyesen tálalni a kissé nyilvánvaló meglepetést. Plusz, a lényeg itt inkább a kérdéseken van, amiket meg is válaszol a film, csak oda kell figyelni.
A technikai oldalról még nem esett szó. A készítők elég alacsony büdzsével gazdálkodtak, de ez szerencsére annyira nem feltűnő. Ugyan kevés helyszínen játszódik a cselekmény és óriási CGI-akciók sincsenek, viszont az operatőri munka profi és a különböző korok hangulatát is jól sikerült éreztetni.
Mindent összevetve, nem egy formabontó alkotás ez, szimplán csak egy okosan megírt és igényesen megrendezett időutazós történet, amely tartalmas szórakozást nyújthat a műfaj szerelmeseinek. Én csak ajánlani tudom.
Játékidő: 97 perc
Rendező: Michael Spierig, Peter Spierig
Forgatókönyvíró: Michael Spierig, Peter Spierig
Szereplők: Ethan Hawke, Sarah Snook, Noah Taylor
Értékelés: 8/10
Címkék: 2014 8/10 ausztrál film ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Syracuse 2014.11.24. 19:56:46
