Nos, van egy film amire jó ideje várok, hogy megtekinthessem, ennek több oka is van, szám szerint kettő. Az egyik, hogy szeretem a zombikat, a másik, hogy szeretem a pro wrestlinget, nálunk ezt pankrációként ismerheted. Erre befut egy olyan film, mint a mostani alanyunk, amiben pont ezt a kettőt ötvözik, ráadásul ténylegesen, valódi birkózókkal, hát kívánhatna a magamfajta ember ennél többet? Csak hát olyan lett amilyen...szar. Ez a film a Pro Wrestlers Vs Zombies.

Bár lehetett érezni a trailer alapján is, hogy nem egy minőségi filmmel lesz dolgunk, mégis naivan elfeledkeztem magamról, mikor láttam mi is lesz itt, gondoltam adok egy esélyt, utólag átgondolva lehet nem kellett volna.

A szereplőgárdát vérbeli birkózók teszik ki, olyanok mint Rowdy Roddy Piper (akit egyébként a They Live című filmből ismerhetnek egyesek) Matt Hardy, Hacksaw Jim Duggan, The Franchise Shane Dougles vagy épp az olimpiai aranyat is birtokló Kurt Angle. Viszonylag nagyobb nevek ők a pankra világában, de ez azért mégis kevés, főleg mert színészkedésben nincsenek a toppon...még ha el is hiszik magukról.

A filmet Cody Knotts jegyzi, aki eddig nem sok mindent tett le az asztalra, és ezzel a filmmel se lépett szintet, sőt még szerepet is osztott magára, de kb hasonlóan ügyes, mint a többiek. Szóval nézzük kicsit bővebben, mert több sebből is vérzik ez az alkotás. Tovább mögött folytatom.

A történet elején betekintést nyerhetünk az öltözőbe, ahol az egyik birkózó épp Shane Dougles csaját szeretgeti, s mivel Shane papó a következő meccsét pont ez ellen a hősszerelmes ellen vívja, gondol egyet, és kinyírja a ringben Rómeót. De Rómeó bátyja végignézi ezt és bosszút esküszik The Franchise ellen... meg egy csomó másik pankrátor ellen, akiknek köze nincs a történethez, csak hát valamivel ki kell tölteni a filmet.

A bosszúszomjas testvér, Angus (Ashton Amherst), ezért leszervez egy privát bulit egy elhagyatott börtönben, ahová berendeli az összes ráérő birkózót, pluszba szerződést köt egy felsőbb hatalommal, amitől parancsolni tud a zombiknak, hogy így vegyen revansot halott testvéréért. És ennyi, ez a történet, innentől kezdve, egy órán át, mindenki szanaszét rohangál a börtönben zombikat aprítva.

Láttunk már ilyen filmet, ahol nem történik semmi, csak egy helyszínen lövöldöznek, öldökölnek stb (The Raid, Horda) de ezekben mind volt valami látványos, itt ilyenre ne számítsunk. Az egész minősége olyan, mint valami pornófilmes átvezető videó, sőt néhány jelenet még úgy is indul.

Literszámra folyik az eperdzsem, speciális effektek terén pedig külön szépet alakít. Kedvencem, mikor a kettészakadt pankrátort befektetik egy fal mögé, hogy csak a felső teste látszódjon ki, hát ennél zseniálisabb dolog nincs a világon, bár néha-néha kikandikál egy lábikó, az operatőri munkának hála.

Karakterektől szintén ne várjunk megváltást, sorba hullnak el, de mindegy is, mert amúgy se túl komplexek, ráadásul az elején kapunk egy főszálat Shane Douglesszel, gondolná az egyszerű ember hogy Ő lesz a főhős akiért aggódni kell, erre mit csinál az öreg? Sorban árulja el a társait, cserben hagyja őket, akik így általában zombieledelként végzik. Majd a film végén végignézhetjük élete drámáját, de akkor már pont annyira utálja az ember a karaktert, hogy nem érdekli mi lesz vele.

Lehetne még mesélni az indokolatlan dolgokról, mert akad a filmben bőven, sőt az egész másfél órát ide lehetne sorolni. Ami meg mégsem indokolatlan, az meg inkább kellemetlen... Próbáltam elnéző lenni a filmmel, de egyszerűen lehetetlen, még személyes kedvencem Roddy Piper sem menthetett meg a szenvedéstől, ide már Ő is kevés. Fájó kimondani, de inkább kerüljétek el messziről.

3/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.