Kínos feszengés a fotelben, 5 percenként egy óvatos pillantás a kis asztalon álló órára és 3 percenként körbe nézek vajon látja-e valaki, hogy mit csinálok. Így telt számomra az Under the Dome 2. évadának 2. része. Mondjuk ami a durva, hogy valószínűleg az írók is hasonlóan voltak lelkesek, hiszen a végeredmény magáért beszél.

Mi az, ami még a brazilok 1-7-es vereségénél is kínosabb? Az Under the Dome új évada....

A tovább mögött folytatom, naná, hogy spoileresen, nem mintha fél percig is lehetne izgulni a sorozaton.

Az Under the Dome első évada, azt hiszem egy viszonylag korrekt tizenpár rész volt, amiből az egész jó számoknak köszönhetően csak berendeltek egy folytatást. Én balga akkor örültem, de a visszatérő rész nem sikerült túl acélosan, el is döntöttem, hogy akkor itt pont kerül az évad végére, majd egyben az összeset, ha vége.

Viszont mit tud tenni az ember, ha este fél nyolckor hazaér a melóból és a holland-argentin meccsig van egy kis ideje. Előkapar valami sorozatot, ami közben egy jó tányér bableves és néhány sós rúd is elfogyasztható .Csak miközben az Under the Dome-ot nézed, félrenyeled a babot és kiprüszkölöd a morzsát. Vagy azért, mert nem bírod elviselni az agyamentségeket, vagy azért mert már túlléptél rajtuk, és csak nevetsz.

De nézzük hogy állunk. Kezdésként rögtön egy after fucking jelenettel nyitunk, ami számomra továbbra sem tiszta, hogy Barbie és Julia, hogy vannak még mindig jóban, alig pár napja ölte meg a srác a férjét, de egy kis kufircért túl lehet ezen lépni? 

Az a baj, hogy az írók az időt egyébként is úgy kezelik, mintha idióták volnának Erre egyébként jó példa az is, hogy a rádiós DJ egy szempillantás alatt ácsolt ha kellett, de ugyanilyen gyorsan és még indokolatlanabbul rendőrként is megállja a helyét, nesze nektek polihisztorok. Ha már ilyen hülyén állnak az időmúlásához legalább ne hangsúlyoznák ki a részek elején, hogy két hét telt el, hiszen két hét alatt választások idején nem fordul ekkorát a világ - jó láttunk már 28 perc alatt hatalmas átváltozást focipályán, de maradjunk annyiban, hogy ez azért ritka.

Angie ugye meghalt, Britt Robertson pedig nem számlázhatott sokat erre az évadra, mert a második részben egy fél percig se mutatták, vagy a lepkék lepték el vagy le volt takarva - természetesen a halál okának megállapítása közben is, amit egyébként Julia végzett, aki ugye újságíró... komolyan mondom, hogy a Bosszúállóknak összesen nincs ennyi képessége, mint Chester"s Mill lakosainak külön külön.

No és akkor a színészi játékokra is érdemes kitérni, hiszen az újdonsült - naná, hogy polihisztor - tanárnőt alakító Karla Crome játéka valami botrány, de lehet azért, mert a karakter is egy hígagyú barom, aki annyira okos, hogy jól felgyújtja a búzamezőket, mert jaj bazd meg sok a hernyó, akiket aztán egy szintén rendkívül feszült tempójú jelenet közben jól lepermetez Barbie, aki majdnem lezuhan, de aztán mégse - nahát.

Illetve ha már pazar játék, akkor Colin Ford nevét is megemlíteném, ugyanis Joe McAllister annyira fals, hogy ha a sorozat énekes tehetségkutató lenne, akkor abba a műsorba se kerülne be, ahol a bénákat mutogatják.

A mostani rész rendezőjét is megemlíteném, őt mondjuk már nem is baszogatásból, hiszen ha ilyen forgatókönyvet kap az ember, akkor nincs mit tenni, Ernest Dickerson ugyanis korábban a Mesék a kriptából: Démonlovag című részét rendezte, de a The Walking Dead néhány részéből, a Sleepy Hollowból, de a Dexterből is kivette a részét.

Nem tudom van-e még innen lejjebb?! Jövőhéten mondjuk kiderül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.