Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Birdemic: Shock and Terror (2010)

Best. Movie. Ever.

2014.06.26. 18:09 Craig426

birdemic_poster.jpgA filmtörténelemben, így a horrorfilmek között is, vannak meghatározó darabok, amiket a nézők sosem felednek, édesapák mutatnak meg fiaiknak, édesanyák lányaiknak, egyszóval örökzöldek.

Ki ne emlékezne szívesen a A cápára, az Alienre, hogy csak pár címet említsek, ezek a filmek generációk kedvencei, megunhatatlan alkotások. Mégis van egy film… egy film, amelyről méltatlanul keveset beszélnek, amelynek már oly régóta a halhatatlanok között kéne helyet foglalnia, ez a film pedig, a csodálatos, 2010-es Birdemic.

Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatnom James Nguyen urat, akinek a nevéhez olyan filmek köthetőek, mint például eme írás alanya, a Birdemic, és nem utolsó sorban a Birdemic 2.

A jelenkor filmkészítésének géniusza nem hagyta cserben a rajongóit, és megmutatta, hogyan is lehet egy remekbe szabott filmet készíteni méregdrága CGI vagy éppen utószinkron nélkül, mindezt elérve kitűnő rendezéssel, és hibátlan színészi játékkal, ráadásul másfél órában, aminek minden perce kincset ér.

A történet főszereplője Rod (Alan Bagh; Birdemic, Birdemic 2), akinek szebb életet el sem lehetne képzelni, szép lakás, gyors autó, jól fizető munkahely, sőt még régi osztálytársával is összejön, a fotómodell Nathalie-val (Whitney Moore; Birdemic, Birdemic 2). Az ember szinte már magáénak érzi ezt az életet, olyan gyönyörűen és hosszasan van felvezetve, de az idillt sajnos csak röpke 50 percig élvezhetjük, ugyanis egyik reggel beüt a híg fos és se szó, se beszéd G(r)IF  madarak szállják meg a várost, és feltett szándékuk hogy elpusztítják az emberiséget, és a nézők mozifilmekbe vetett hitét.

A hátralévő 40 percben tehát hihetetlen izgalmakban lehet részünk, mindezt olyan tempóban, amitől még unokáink is kapaszkodni fognak a karosszékeikben. Hőseink remekül megindokolt és dramaturgiailag is fontos társakat találnak maguk mellé, valamint a filmtörténelem leghatásosabb védelmi mechanizmusát, a vállfát és a végtelen lőszert. Sajnos a társaság jól megismert s megszeretett tagjai elég rohamos módon elhullnak nemes tetteik közepette, például más random emberek mentése, vagy épp szarás közben. De fel a fejjel, csüggedésre nincs idő, mivel a történet egy percig nem hagy nyugton ülni minket, hőseinkért az utolsó másodpercekig aggódunk, de hogy mi lesz velük, azt mindenkinek magának kell megtapasztalnia, egy csodálatos audiovizuális kirándulás keretein belül. Ki vagyok én, hogy elrontsam az élményt?

birdemic01.jpg

A filmet nézve egyébként panaszra okunk nem lehet, a ritmusa eléggé pörgős ahhoz, hogy minden jelenet végén plusz 30 másodpercig nézhessük a csodás beállításokat, így megjegyezve minden apró részletet, ezzel fenntartva érdeklődésünk, amit a szép, akadásmentes kameramozgások is segítenek. Itt vannak továbbá a kiváló színészek, akik olyan zseniális módon adták elő szövegeiket, hogy bűn lett volna zajmentes utószinkronnal elrontani, sőt mi több, meg is kíméltek minket a felesleges füleléstől, így a hangsávot, a hangulatteremtő háttérzajokkal együtt, legtöbbször csak beszéd esetén vágták be, ami egyáltalán nem idegesíti fel az örömtől könnyező nézőt.

A színészekről még csak annyit, hogy minden bizonnyal bűvészek is egyben, hiszen váratlan helyzetekben, váratlan tárgyakat/személyeket képesek előkapni a farzsebükből, amire válaszként tisztességgel emelhetjük kalapunkat. A bűvészek tarsolyában egyébként megtalálhatóak többek között fegyverek, gyerekek, erdőtűz és egy horgászbot is, melyeket a kellő alkalommal használni sem restek, előrelendítve ezt, a már amúgy is kellően szövevényes és kreatív történetet.

birdemic03.jpg

A Birdemic bebizonyította tehát a lehetetlent, mégpedig hogy egy kis költségvetésű film is lehet fantasztikusan élvezhető, legalább annyira, ha nem jobban, mint hollywoodi társai. Hibát csak nagyítóval találnánk, megtekintése pedig erősen ajánlott, sőt mi több kötelező, hisz ilyen filmmel nem találkozik az ember minden bokorban, a mai világban pedig meg kell becsülni az ilyesfajta alkotásokat. Sőt, az erre fogékonyaknak még társadalomkritikát is találnak benne…Bizony.

2/10

Címkék: 2010 amerikai film 2/10 ajánlók

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr836407143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása