Mai választottunk valahogy sokáig kimaradt az érdeklődési körömből, valami hülye oknál fogva, amikor meghallottam a címét, akkor elkönyveltem magamban, hogy ez is A szemhez hasonló darab lehet, az pedig szégyen, nem szégyen nem tartozik a kedvenceim közé - a remake meg főleg.

Nem rég azonban csak megnéztem az előzetest, azt követően pedig úgy gondoltam, hogy egye fene, rááldozom azt a két órát, hiszen mégis csak spanyol honból származó filmről beszélhetünk és még Guillermo del Toro is a nevét adta hozzá és figyelemmel kísérte a film útját, ez pedig még az álmos könyvek szerint is jó jel.

Az álmos könyvek pedig esetünkben nem tévedtek, én pedig hülye vagyok - nem elsőre bizonyosodik be -, hogy eddig kihagytam ezt a pazar produkciót.

A történet elején egy elmeháborodottnak tűnő hölgyet látunk, aki öngyilkosságot kísérel meg, azonban nem képes megtenni az utolsó lépést, azonban egy segítőszándékú titokzatos valaki bőszen kirúgja a nő alól a széket, eldöntve ezzel az élete sorsát.

A bevezetés után pedig valódi főhősünket is megismerjük, Juliát, az "öngyilkos" lány ikertestvérét. A halál ténye a szakértők szerint természetesen valóban az öngyilkosság lesz, még hozzá azért, mert a lány nem tudta feldolgozni, hogy elvesztette a látását, az ezen javító műtét sem járt sikerrel, így a kötelet választotta. Julia azonban nem akar ebbe belenyugodni, már csak azért sem, mert hasonló problémával küszködik: könnyen lehet, hogy nagyon gyorsan elveszti a látását.

A nyomozgatás miatti stressz következtében ez a vártnál is hamarabb következik be, a láthatatlan világban azonban kiderül, hogy hősnőnk nem tévedett nagyot, testvére valóban gyilkosság áldozata lett.

Guillem Morales spanyol rendező neve A fantomlakó című film kapcsán lehet ismerős, ami talán egy kicsivel morbidabb és talán könnyedebb darab - oké, aki ismeri a filmet, most hülyének néz - már megint - de azért ott néha elmosolyodik a néző, bármennyire is sötét és bizarr az egész. Morales viszont 2010-ben talán korábbi alkotását is überelni tudta.

A Júlia szeme egy remekül kidolgozott, kitalált és összerakott film. Semmi sallang, semmi fölösleg és ráadásul a kivitelezés sem bumm-bele Balázs módon történt, hanem átgondolt és kimért.

Gondolok itt arra, hogy amíg Julia vak, addig mi sem látjuk az emberek arcát, nem mutatják őket nekünk, csak az alakokat, de a maguk felismerhetetlen valójában. Ez pedig valami olyan, amiért muszáj piros pontot osztogatni - egyébként szomorú tény, hogy a film habár 10 jelölést is kapott különböző helyeken, mégsem nyert soha semmit.

Az eleinte thrillernek tűnő darab kicsit feszegeti a műfaj határait és kikacsint a horror felé, mert habár nem megyünk át hatalmas vérengzésekbe, azért a horror kedvelői is találnak néhány ínyencséget.

Julia mellett pedig mindenképpen meg kell említeni a rejtélyes gonosztevőnket, akinek a kiléte nem is feltétlen meglepetés, de mihelyst arcot is kapunk a testhez valami baromi jó játékkal van dolgunk, a színész ördögi és őrület alakítást nyújt. Bravó.

Említettem, hogy szerintem viszonylag sallangmentes darabról van szó. Ez tény, igaz néhány hülye megoldás talán akad, például amikor kiderül a vak öregasszony és a gonosz közötti kapcsolat, de talán ezen is badarság volna fenn akadni.

Ami biztos, hogy egy izgalmas darabot kapunk, ami remek választás lehet esti film gyanánt és bizton állíthatom, hogy a székbe szögezi a nézőt. Részemről 9 pontot meg is érdemel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.