Tinta - Ha nem jő az édes álom (2009) - Ink
Kötelező fantasy-dráma darab
Pár napja a youtube-on olyan videókat nézegettem, ahol összeszedték az általánosságba vett legjobb filmeket. Itt most tényleg a legkiemelkedőbb, igazi művészeti alkotásokról van szó. Szerencsémre, jó pár darab ismerős volt, mint például Rekviem egy álomért, A remény rabjai, Donnie Darko, Harcosok klubja, Forrest Gump és még sorolhatnám a megannyi csodás alkotást. Persze a horrorok és thrillerek is szerepeltek szép számmal a listán a Ragyogás, A bárányok hallgatnak, az Ördögűző, stb.
Volt néhány film, amit még nem sikerült megtekintenem, de persze már fent vannak a listán, mindezek mellett viszont volt egy produkció, ami cím alapján is teljesen ismeretlen volt számomra, pár mozgalmas-feszült snittel azonnal felkeltette a figyelmem, ez pedig az Ink. A blog tematikája szerint elsősorban horrorokkal, thrillerekkel foglalkozik. Ez a film nagyon halványan a thrillerek mezsgyéjén evez, mert bár igen feszült és izgalmas, olykor ijesztő képsorokkal tűzdelt, lényegében kőkemény dráma, izgalmas cselekménnyel.
A film világában álmainkat különös lények hozzák el. A jó, kellemes álmainkért a harcos mesemondók felelnek, míg a rémálmainkat az Incubus nevű teremtmények alkotják. (Nem ennyire meseszerű az egész, mint amennyire elsőre hangzik). Ezek a lények valójában eltávozott emberi lelkek, és ők döntik el, melyik oldalra állnak, a jó vagy a rossz álmok képviselői lesznek. Ink, egy olyan lény, aki a két oldal között vergődik, nem tudta még eldönteni, hova is tartozzon, de végül Incubusszá szeretne válni a gyűlésen. Ehhez azonban, hogy csatlakozhasson hozzájuk, áldozatot kell felmutatnia. Megbízzák, hogy rabolja el egy kislány lelkét.
Folytatás a tovább mögött.
A kislány Emma, nagyszüleinél él, mivel apja John a munkájára koncentrál 100%-osan. Szegény kislány még ha próbálna is játszani az apjával, azt is ki kell erőszakolnia. De a bővebb mondanivalókról később. A leányzó aludni készül, mikor is jön az álomőrzője, és nem sokkal később Ink elrabolja a lány lelkét. El is indul, hogy elvigye az áldozatot és egy másik dimenzióban Liev, egy mesemondó próbálja rávenni Ink-et hogy másképp döntsön. A valóságban azonban a lények megpróbálják Johnt a kórházba bejuttatni, hogy megmentse a lányát.
A film több síkon fut, így sokkal több mondanivalója is van, mint egy átlagos műnek. Az álomvilágban Ink sokat őrlődik és ebben nagy szerepe van Lievnek, aki Ink lelkére próbál hatni. Rájöjjön, mi az igazi célja, miért a rossz oldalra áll, miért ezt az utat választotta magának. "Bűn csak olyantól származik, akinek lelke van." Nem tudja elfogadni önmagát, saját magának okoz fájdalmat és nem képes eltűrni, máshonnan várja a megoldást erre.
Ink azonban mindent megtesz, azért hogy ez tagadja, mert érzéketlennek vallja magát. Aki érzéketlen - magyarán nincs igazán lelki mélysége a tetteinek - nem veszi észre hogy bűnt követ el, illetve hogy olyat tesz amit a társadalom elítélne, "bűnösnek", nem helyén valónak ítélne meg. Sokszor fel se fogja, vagy nem vesz róla tudomást, menekül a felelősség elől. Ezt teszi Ink is, és menekül a tökéletesség felé, amit a rémálmok hozói ígérnek.
Örülök azonban, hogy az alkotó is hasonló állásponton van mint én: aki eldönti hogy érzéketlen, az az is lesz. Ez egy döntés eredménye. Bebeszéli magának, és bármi történjen is a világban, nem fogja mélységében érinteni, amíg talán el nem veszít valamit vagy valakit, ami/aki számít mindezen felül. Nem lehet ennyire felelőtlenül, és érzéketlenül huzamosabb ideig élni, vagy az ember csak behazudja magának a távolságot, hogy ezzel maradjon kevésbé sebezhető, és még véletlenül sem erős.
Számomra a film egyik legfurcsább, és elgondolkodtató mondata az, hogy a szégyen egy pozitív utóhatással is lehetséges érzés lehet. Furcsa, de a szégyennel sebezhetőek leszünk, és még több negatív érzés párosulhat velük. Ezt lehet büszkeséggel, hiúsággal, gőggel ellensúlyozni, amiknek akár nagyobb káros hatásuk is lehet, mint maga a fájdalom. Lássuk be, a szégyen rosszul érint minket, ami természetes, de ha ezen felül lehet emelkedni, nem túlzásokba esve, ami nem pusztítja el a belső világunkat és hitünket teljesen, megedződve a világhoz teljesebb életet élhetünk. Mindenkit az élete során megaláznak, vagy szégyen esik rajta és tanul belőle, vagy felülemelkedik rajta a hatáshoz mérten, ha van elég ereje. Ez persze a világ által gerjesztett hatásoktól is függ, mennyit bír el az emberi lélek. Minden tettnek meg van a maga következménye, egyik tett hozza maga után a másikat, és nem lehet kilépni ennek a ritmusából, csak követi a sort, és a döntéseinkkel befolyásolhatjuk az irányát.
Az álmok, legalábbis szerintem a tudatalatti üzenetei. A lélek, belső világunk ilyenkor jut szóhoz igazán és ezt álomképek formájában kivetíti nekünk. Nem feltétlenül igaz, de nekem viszonylag beszédes álmaim vannak, mindig üzenetet, érzelmi állapotot sugároznak ki, legalábbis ezek az én élményeim, de ez mindenkinek eléggé személyre szabott. A filmben ahogy láttam, eléggé hasonló a helyzet: a jó álomhozók a vágyak beteljesülését és olyan szituációkat teremtenek, ahol az ember jól érzi magát. Néhány ember esetén, akik a rossz álomhozók áldozataivá válnak, ott minden félelmüket, lelkük mélyén rejlő félelmeiket vetítik ki és így kellemetlen éjszakai álomképeket hoznak. Néha olyan érzésem volt a film során, mintha a lelki fájdalmak, és félelmek csapnának össze a boldog, kellemes emlékekkel, persze ennél ez az ellentét jóval színesebb skálán mozog, de erről szól talán lényegében a nappali harc is.
A reális síkon John miután "elvették" tőle a lányát, úgy tekinti nincs is lánya, és még a kórházba se akar bemenni kómában fekvő gyermekéhez (mivel Emma lelke Ink fogságában van). Most komolyan, apa az ilyen? Mert szerintem nem. A gőg, a megbántottság, a keserűség beszél belőle, nem pedig a szeretet. Az álomhozók megpróbálják rá emlékeztetni, ki is volt ő valaha, mennyire fontos a családja, és a pénzsóvárság és a bulizgatások mennyire tönkretették az életét, és a lényeg: a család a legfontosabb, ez az amiért harcolni kell és nem elfelejteni. Nagyon nehéz ebbe belemenni, milyen egy igazán jó, tartalmas apa-gyermek kapcsolat, hogy a gyereknek mennyire fontos, hogy az apja időt szánjon rá és az apának, az anyának is persze, ha nehéz is, erre időt kell szánni. Pláne, hogy az apa kimutassa a szeretetét, tettekben is. Tudom, rendkívül bonyolult megoldani ezeket, azonban ha tudja az ember, mik a legfontosabbak az életben és teheti, megtesz mindent.
Jamin Winans rendezte, írta, és lényegében szinte minden háttérmunkát ő végzett a film kapcsán. Ismeretlen színészek, jó játékkal, remek forgatókönyvvel, hatásosan vibráló kép elemekkel tűzdelt nagyszerű produkció. Akinek tetszett az Insidious az ezt a filmet is kedvelni fogja, tény ez kevésbé véres és félelmetes, de mondanivalója rengeteg van, nagy befogadóképesség kell hozzá. Én speciel elsírtam magam a vége felé, de bevallhatom, mert nő vagyok. Megindító, igazán gazdagító mű. 10/10.
Címkék: 2009 10/10 amerikai film ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hajnalfigyelo 2013.11.30. 00:00:03
Jah, és külön plusz pont, hogy v.ki hozzám hasonlóan vélekedik az álmokról! :)
Syracuse 2014.11.30. 09:05:11
SZANDRA 2014.11.30. 18:54:35
Syracuse 2014.12.01. 08:55:39
