Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Lengyel Dávid - Kuba Richárd: Holtak világa - interjú

2012.03.17. 14:22 Csabi87

Pár napja a Lengyel Dávid és Kuba Richárd: Holtak világa - A jóslat című könyvének ajánlója kapcsán már szóba hoztam, hogy Dáviddal és Ricsivel lesz egy interjú is a blogon és lássatok csodát már itt is van.

Az igazság az, hogy én sokat kérdeztem tőlük, ők pedig szerencsére sokat válaszoltak, úgy hogy meglehetősen hosszú olvasnivaló kerekedett ki az egészből. Gondoltam arra is, hogy két részletben kerül ki, viszont végül csak az egy és hosszú interjú mellett döntöttem, de azt gondolom megéri végigolvasni, mert sok érdekes dolog szóba került.

A srácoknak ezúton is nagyon szépen köszönöm az válaszokat és természetesen sok sikert és jó írást kívánok nekik.

Akkor tehát következzen az interjú, amelynek folytatását ezúttal is a tovább után találjátok.

Kezdjük az elején a dolgokat. Mit lehet tudni rólatok?

Dávid: Én 1990. március 3-án születtem Kecelen. Jelenleg Szegeden folytatom informatikai irányú tanulmányaimat. Imádom a kreatív dolgokat, szeretek új világokat teremteni, de megélni is más világokat. Ezért olvasni is nagyon szeretek.
 
Ricsi: 1988. november 6-án születtem Budapesten és azóta is itt élek. Informatikai és design téren szereztem végzettséget gimnázium után. Jelenleg tanulok, Web-programozóként fogok végezni. Nagyon szeretem a könyveket és a filmeket, a természettudományok éppen annyira érdekelnek, mint a számítástechnikai újdonságok. Szabadidőmben szívesen vezetek, írok, sportolok.
 
Hogy kezdődött számotokra az írás, nem pont a Holtak világára gondolok, hanem úgy egyáltalán, például miről szóltak az első történeteitek?
 
Dávid: Általános iskolában kezdett foglalkoztatni az írás, akkor találtam ki a legelső regényeimet, amik még csak kezdetleges szárnypróbálgatások voltak. Később gimnázium elején tértem vissza az íráshoz, akkor sci-fi akció történetekkel. Ezeket követte azután 2004-ben a Holtak világa (eredeti címén: Holtak földje), illetve néhány forgatókönyv.
 
Ricsi: Még gimnáziumi éveim vége fele megkedveltem a filmkészítést és filmrendezést. Szerettem saját történeteket kitalálni és amatőr filmként elkészíteni őket. Ezek többségében rövid vígjátékok/paródiák voltak. Belemerültem a forgatókönyv írás rejtelmeibe, számomra itt kezdődött az írás.
 
Térjünk át a regényre. Mit tudhatunk a megszületés körülményeiről?
 
Dávid: Mindig is sokat foglalkoztattak az élőhalottak, hogy mit tennék, ha zombik lepnék el az utcákat. Bár nem játszottam zombis játékokkal, nem néztem ilyen témájú filmeket, elég sokat álmodtam velük. És mivel fejben már nagyjából felépítettem, hogy vajon hogyan reagálnék egy ilyen helyzetben, úgy éreztem, ki kell írnom magamból. Ezért kezdtem el 2004-ben írni a saját kis zombis történetemet. Ricsivel néhány évvel később ismerkedtem meg, és elküldtem neki néhány forgatókönyvemmel, történetemmel együtt. Akkor még úgy volt, hogy megfilmesítjük, de sajnos nem álltak rendelkezésünkre a megfelelő erőforrások. Így végül 2008-ban eldöntöttük, hogy ha már úgyis regénynek indult, akkor írjuk újra és adjuk ki. Ekkor kezdtük el az elejétől felépíteni a cselekményt és így született meg a Holtak világa – A jóslat, ahogyan ma ismerjük.
 
Mennyire volt nehéz a közös munka, hogyan osztottátok fel egymás között a regényt, például engem olvasás közben végig érdekelt, hogy az adott részt vajon melyikőtök írta, mert összességében azt hiszem elég jól sikerült egybe gyúrni az egészet.
 
Ricsi: A közös munka szerintem szórakoztató volt és inspiráló. Amikor valamelyikünk elakadt valamivel, a másik több ötlettel is előállt. Átbeszéltük a történetet, a soron következő fejezetet előre felvázoltuk és akinek jobban körvonalazódott az elkezdte megírni, majd a másiknak visszaküldte módosításra. Nem voltak megkötések, mindent szabadon át lehetett írni, elvenni, hozzátenni tetszés szerint. Addig küldözgettük egymásnak javításra a fejezeteket, míg véglegessé össze nem álltak. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy ki mit írt, a másik keze nyoma mindenhol jelen van. Mára csak az ötletek maradtak meg, hogy kinek mi volt, a stílus az a mi kettőnk közös stílusa.
 
A regény egyik különlegessége, hogy Magyarországon játszódik, magyar szereplőkkel, hogyhogy emellett döntöttek, hiszen valljuk be manapság divatos itthon is inkább külföldi neveket használó történeteket írni, sőt külföldi álnéven kiadni őket.
 
Ricsi: Pontosan emiatt döntöttünk, úgy hogy nem választunk idegennek hangzó álnevet. A történet hazai, a helyszínek és a karaktereink is hazaiak, ezek fényében nem csak hiteltelen, de értelmetlen lett volna külföldi álnevet felvenni.
 
Dávid: És természetesen bízunk abban, hogy ez a tendencia változni fog, és a magyar szerzők magyar néven adják ki a regényeiket.
 
A könyvbeli Andris karaktere mennyire Dávid vagy Richárd? Gondolok itt arra, hogy ha jól tudom Andris olyan körülmények között bukkan a Nostradamus-i jóslatra, mint, ahogy Dávid igazából rátalált a történet alapját képező jóslatra.
 
Ricsi: Andris Dávid egy alteregója, nekem azért volt könnyű beleélnem magam Andris karakterébe, mivel évek óta ismertem Dávidot, Andrist valóban egy ismerősként tudtam kezelni végig a történet menetén. A szegedi-kiskőrösi párhuzam is innét ered, ezek döntő része személyes és valós élményeken alapszanak. A helyszíneket én is meglátogattam, minden építő elem készen állt számomra, hogy eltájékozódjak Kozma András életében.
 
Dávid: Ahogy Ricsi is megfogalmazta, Andris egy alteregóm. A valósággal való párhuzam mindkettőnk számára könnyebbé tette a karakterének ábrázolását. Természetesen a regényben néhol vannak átfedések a valósággal, például a Nostradamus-i jóslat megtalálása, a fegyverek szeretete, az amatőrcsillagászati múlt, illetve a helyszínekhez való kötődés.
 
És mi a helyzet a többi karakterrel, Krisztiánnál, Andiékkal, esetleg őket is létező személyekről mintáztátok?
 
Dávid: Igen, Krisztián, Andi és Niki is valós személyekről lett mintázva. Ahogy Andrissal, úgy velük is egyszerűbb volt dolgozni. Több valós személyről mintázott karakter nem szerepel benne, Szabolcs például már egy kitalált személyiség.
 
Ricsi: A katonai szálat tekintve mondhatni ők, mind teljesen kitalált személyiségek. Őket a kiadásra szánt regény hívta életre.
 
Mennyire nehéz összehozni egy ilyen regényt, mert ugye megírni egy dolog, de el kell jutni addig, hogy nyomtatásban is megjelenjen és kiadják.
 
Dávid: Még miközben írtuk, elkezdtünk keresgélni a különböző kiadók között, próbáltunk tájékozódni a lehetőségeinkről. Azt kell, hogy mondjam, az „aki keres, az talál”-elv itt is érvényesül. Lehetőség van, nem is egy, csak meg kell látni. Sok kiadó sokféle különböző kiadási móddal dolgozik. Úgy gondolom, hogy magának a nyomtatott könyvként való megjelenésnek nem kell problémát okoznia.
 
Milyen érzéseket kavarogtak bennetek akkor, amikor végre a kezetekben foghattátok a könyvet?
 
Ricsi: Én két nagy szakaszt éltem meg a regény életében. Első érzelemhullámom a regény befejezése volt, amikor rákerült a monitorra a „Vége” Felirat. Nem tudtam elhinni, hogy két év munka után elérkeztünk arra a pontra. Ennél nagyobb mosolyt az csalt az arcomra, amikor kézbe vehettem a kinyomtatott regényt. Az egy nehezen leírható érzés számomra, csak kívánni tudom, hogy egyszer mindenki megélhesse.
 
Dávid: Én egy teljes órán keresztül vigyorogva és nevetve ugráltam egy helyben, amikor először kezembe vehettem a könyvet. :))) A regény befejezésekor én is ugyanazt éltem át, mint Ricsi. Az pedig külön felemelő érzés volt, hogy én voltam az, aki odabiggyesztette a „Vége” feliratot a végére. :)))
 
Mit üzentek azok számára, akik hasonló dolgok törik a fejüket, írogatnak és esetleg a kiadással próbálkoznak?
 
Ricsi: Sosem lehet előre tudni, hogy kitől és mikor fogunk egy korszakalkotó művet olvasni. Azt üzenném, hogy ne hagyják, hogy a bizonytalanság valótlan félelmeket szüljön, az asztalfióktól ritkán kap elismerést az ember.
 
Dávid: Így van, merjenek belevágni. És ha valaki esetleg negatív véleménnyel él, ne úgy
viszonyuljanak hozzá, hogy „most direkt fikázza az én remekművemet”, hanem gondolják át alaposan a dolgot. És törekedjenek arra, hogy amit kritizálnak, azt fejlesszék. Elvégre senki sem őstehetség, mindenkinek van egy útja, amit bejár, még a nagy íróknak is.
 
A regénynek van egy jól sikerült weboldala is a www.holtakvilaga.hu ez is a Ti munkátok?
 
Ricsi: A webes felületekért én felelek. Igyekszem a szakmámban is kiélni a kreativitásomat, akárcsak az írásban.
 
A regény folytatását illetően milyen híreitek vannak?
 
Dávid: Az első 5 fejezetet már megírtuk, de most volt egy kisebb szünet az írásban, a tanulmányaink miatt. Természetesen az írás mellett folyamatos kutatómunkát is végzünk, hogy a folytatás jobb legyen, mint az első rész. És bár nem közvetlen folytatás, de az első részhez reményeink szerint a hónap végén, legkésőbb április elején érkezik a kiegészítő kötet, Kozma András naplója. Erről bővebb információkat majd a honlapunkon lehet találni.
 
Vannak-e példaképeitek, esetleg ha ez így túlzás kedvenc író, regény?
 
Dávid: Természetesen vannak. Stephani Perry minden könyvét szeretem, jó írónak tartom.
Példaképnek mégis inkább Tom Clancy-t mondanám, akinek regényeiben nagyon jó a logikai összetettség, a cselekményvezetés, a leírások, főleg az Utolsó parancs című könyvében. Nagyra tartom még Ta-mia Sansát is, akinek bár nyomtatásban csak egyetlen könyve, a Sötét Hórusz jelent meg, de volt szerencsém olvasni a még kiadatlan könyveinek kéziratait.
 
Ricsi: Stephani Perry nekem is példaképem, nagyon szeretem a stílusát. A Resident Evil sorozat könyvei éppen ezért a kedvenceim közé tartoznak főleg az Iszonyat foka. További kedvenc regényeim Robert Charles Wilson – Pörgés, Dmitry Glukhovsky - Metró 2033.
 
Melyek a kedvenc horrorfilmetek?
 
Ricsi: A dolog (1982-es változat és 2011-es), Holtak hajnala, A kocka, Tükrök.
 
Dávid: A dolog és a Holtak hajnala nekem is kedvenc, illetve a Mezsgye.
 
Egyébként mi a véleményetek a mostani zombifilmekről, sorozatokról, követitek-e őket, esetleg tetszenek, nem tetszenek?
 
Ricsi: Úgy látom a zombik kezdik újra virágkorukat élni, egyre többet vannak jelen az irodalomban és a filmiparban egyaránt. Én mindent nyomon követek, ami velük kapcsolatos. Eddig a vígjátékoké volt a főszerep, gondolok a Haláli hullák hajnalára és a Zombieland-re. De erős potenciál van még manapság is a témában, amit a The Walking Dead képregény és tv sorozat alátámaszt. Nagyon tetszik nekem ahova tart a műfaj, egészen addig, amíg nem fog az egész egy „Alkonyatos” fordulatot venni.
 
Dávid: A The Walking Dead sorozat összességében tetszik, illetve kíváncsian várom a World War Z debütálását is a filmvásznon. Amitől viszont tartok, az a Warm Bodies. Abban viszont mindketten egyetértünk, hogy szívesen látnánk a Holtak világát a mozivásznon, jelenleg is keresünk a témára nyitott rendezőt, producert. :)))
 
Hol lehet hozzájutni a könyvhöz?
 
Dávid: Jelenleg a Líra és a Bookline boltokban lehet hozzájutni, illetve közvetlenül a kiadónktól, az Ad Librumtól is beszerezhető. De már készül honlapunkon egy rendelési felület, így közvetlenül tőlünk is hozzá lehet majd jutni, méghozzá a könyvesboltinál nagyobb kedvezménnyel, ráadásul ajándék Holtak világa-könyvjelzőt is adunk ajándékba.
A kiegészítő kötet, Kozma András naplója viszont könyvesbolti forgalomba nem fog kerülni, csak a honlapunkon keresztül lehet majd hozzájutni.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr934315345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.